Külföld
Erős az NGO-k uniós befolyása
„A brüsszeli elit szeretné, ha Magyarország betagozódna az általuk mainstreamnek tartott gondolkodási keretbe”
– Mit tükröznek a Sargentini-jelentés észrevételei? Konkrét szabályszegésekre mutattak rá, vagy inkább arról van szó, hogy eleve elutasítják a magyar migrációs politika szemléletét?
– A dokumentum konkrét kifogásokat emel, és kritizálja például azt a törvényt és gyakorlatot, mely szerint a menedékkérők (így a kiskorúak is) kötelesek a tranzitzónában megvárni a menekültügyi eljárás végét. Azt azonban nem teszi hozzá, hogy a 14 év alattiak speciális igényeiről is gondoskodnak a magyar hatóságok, és a felnőttektől elzárva, külön várhatják meg az eljárás lezárását. Ha visszaemlékszünk, a jogalkotó célja az volt, hogy a menedékért folyamodók ténylegesen elérhetők legyenek a menekültügyi eljárás ideje alatt, és ne tűnjenek el a hatóságok látóköréből – ez korábban az esetek többségénél egyáltalán nem teljesült. Hozzátehetjük: a kérelmező bármikor dönthet úgy, hogy elhagyja a tranzitzóna területét Szerbia felé. Mivel a konkrét kritikák a magyar migrációs válságkezelési modell lényegi elemeit érintik, kijelenthető, hogy a dokumentum készítői általánosan elutasítják az egyébként sikeres megoldásokat.
– Mennyire látszik a jelentés vonatkozó részén a migránsokat segítő NGO-k befolyása?
– A dokumentum nyíltan feltünteti, hogy különböző brüsszeli, strasbourgi és budapesti NGO-k képviselőit is meghallgatták az előkészítés során. Mindezek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy az ilyen típusú szervezetek elmúlt időszakban megismert érvei köszönnek vissza belőle, és nehezen vitatható, hogy e szervezetek álláspontja nyíltan megjelenhetett abban. Hozzátehetjük: a migrációs szakirodalomban zajlik egy tudományos vita az ún. „közvetítők” szerepéről, akik tevékenységükkel erősítik, katalizálják az illegális bevándorlást. A vonatkozó kutatások első helyen említik az NGO-k szerepét e folyamatban. Ennek megfelelően tudományos érvekkel is alátámasztható, ha egy kormány szabályozni szeretné az érintett NGO-k működését.
– Nyomásgyakorlásnak tekinthető a jelentés a magyar migrációs politika megváltoztatására?
– Itt egy fontos politikai vitáról van szó, amelyet a magyar kormány lassan három éve folytat Brüsszellel, s e téren bizonyos NGO-k is megtették a tétjeiket. Lobbierejüket jól mutatja, hogy az EU egyik vezető intézményének szakbizottságában is képesek hangsúlyosan megjeleníteni a véleményüket. Összességében továbbra is úgy tűnik, hogy a brüsszeli elit szeretné, ha hazánk betagozódna az általuk „mainstreamnek” tartott gondolkodási keretbe a migrációs válság kezelését illetően.