Erdogan nem tervez igazi konszolidációt

Egeresi Zoltán: Nyugati befektetőket csalogatna Törökországba Erdogan (Fotó: MH)

– Erdogan győzelme vitathatatlan, beígérték a rendkívüli állapot felfüggesztését, ez már maga lenne a konszolidáció?

– Az utóbbi napokban több újságírót és politikai aktivistát kiengedtek a börtönből, de ez messze van a konszolidációtól. Annál is inkább, mert a június végi választásokon Erdogan pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) csak 295 helyet szerzett a 600 fős parlamentben, így szorosabb együttműködésre kényszerül a nemzeti radikális Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP). Az AKP és az MHP már csaknem két éve kooperál, koalícióban is indult a választáson, s vélhetően – bár a miniszterek névsorát majd jövő héten tudjuk meg – a MHP fontos pozíciókat fog szerezni a kormányban. Mindez a török belpolitika további jobboldalra tolódását eredményezi, így nem lesz fegyverszünet a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), és továbbra is egy konfliktusvállaló Törökországgal számolhatunk.

– Milyen lehetőségeket adhat az ellenzék kezébe egy ilyen helyzetben a rendkívüli állapot feloldása? Miért jó mindez Erdoganéknak?

– A rendkívüli állapot jelenleg több korlátozást von maga után, úgy mint járműforgalmi vagy kijárási tilalom, illetve könnyedén betilthatók a gyűlések, és így tovább. Mindez kevésbé érvényesült az ország nyugati felén 2016 közepe óta, míg keleten az évtizedek óta tartó, PKK-elleni háború miatt a fenti korlátozások eleve megszokottak. Időközben több olyan rendelet született, amellyel a hatóságok egyes rendkívüli intézkedéseket megtartanak, elsősorban a terrorizmusellenes harchoz kapcsolódóan, ami azt jelenti, hogy július 18-a után kevés változás fog történni a mindennapi életben. A kormányzat ellenfelei, így kurd és egyéb ellenzéki fegyveres vagy túlságosan kormánykritikus csoportok ellen a jövőben is keményen fel fognak lépni, s megmarad a korábbi nyomás a kurd politikai mozgalmon is. Kampányolni viszont a jövőben is lehet, s az ország elkezdhet felkészülni a jövő már­ciusban tartandó helyhatósági választásokra – ha éppen nem hozzák előrébb azokat is.

– Meddig folytatódhatnak az eddigi, százezreket érintő tisztogatások? Nem fogynak el a célpontok?

– A tavalyelőtti puccsal megvádolt gülenista mozgalom – vagy a kormány szerint: terrorszervezet – tagjainak letartóztatása mindenképpen folytatódik, még ha az utóbbi időben csökkent is ennek intenzitása. Jelentős változás nem várható a média helyzetét illetően sem, amelyet a választás előtti felvásárlások miatt immár túlnyomórészt kormányközeli üzletemberek uralnak. Ugyanakkor pár embert elengedhetnek, akár szimbolikus ügyekben is tehetnek gesztusokat, de ezek elsősorban a Nyugatnak szánt üzenetek lesznek. Most a nyugati szövetségesekkel kell rendezni a megromlott viszonyt, s ami legfontosabb: minél több nyugati befektetőt csalni az egyre komolyabb gazdasági nehézségekkel küzdő országba.

Újabb letartóztatási hullám

A választások idején valamelyest lanyhuló letartóztatási hullám újult erővel tarol Törökországban: pénteken újabb 346 jelenlegi vagy volt katona – köztük egy nyugállományú dandártábornok és tíz ezredes –, valamint 120 volt kadét ellen adtak ki elfogatóparancsot, ugyancsak a 2016-os puccskísérletre hivatkozva. A hivatalos indoklás szerint ők voltak a gülenista mozgalom „tanítómesterei”, akik tovább duzzasztották az eddig lefülelt 160 ezres, állítólagos puccsista tömeget, a letartóztatottak mintegy fele előzetesbe is került. Időközben Ankara árnyéka vetül Észak-Szíriára is, amelynek az Eufrátesz folyótól keletre eső területeit is elhagyta a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia. Erről korábban a törökök az amerikaiakkal állapodtak meg, az eseményről pedig Mev­lüt Cavusoglu török külügyminiszter számolt be pénteken, hozzáfűzve, egészen az iraki határig folytatódik majd a művelet.