Erdogan letette az államfői esküjét

Letette hivatali esküjét csütörtökön az ankarai parlament előtt Recep Tayyip Erdogan korábbi török miniszterelnök. Az új államfő beiktatása után röviddel kormányfőnek nevezte ki eddigi külügyminiszterét, Ahmet Davutoglut. Erdogan Abdullah Gül eddigi elnök utódjaként esküjében megfogadta, hogy továbbra is az alkotmányt, a jog felsőbbrendűségét, a demokráciát, Kemal Atatürk elveit és reformjait, valamint a világi köztársaság alapelveit hirdeti majd.

Törökország államelnökeként megtartott első beszédében Erdogan kiemelte, hogy elsődleges fontosságú kérdésnek tekinti országa csatlakozását az Európai Unióhoz, valamint a demokratikus reformok bevezetését és a kurd békefolyamatot is. „Törökország EU-hoz vezető útja, amely stratégiai célkitűzésnek számít, sokkal határozottabban folytatódik majd” – szögezte le Erdogan, akinek beiktatásán hazánkat Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Erdogant augusztus tizedén, az ország történetében először közvetlen szavazással választották meg, s mivel elsőre abszolút többséget szerzett, nem is került sor második fordulóra. A török belpolitika ugyanakkor nem lelkesedik osztatlanul az eddigi miniszterelnök új pozíciójáért. A legnagyobb ellenzéki formációnak számító Köztársasági Néppárt (CHP) tagjai távollétükkel tüntettek a beiktatás ellen, Kemal Kilicdaroglu pártelnök alkotmánysértéssel vádolta Erdogant. Egy másik néppárti képviselő felolvasta a házirend szövegét Cemil Cicek nemzetgyűlési elnöknek, ezt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) honatyái gúnyos bekiabálásokkal fogadták. A nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) képviselői tüntetőleg nem tapsoltak az új államfőnek.

Az ellenzék szerint Erdogannak le kellett volna mondania a miniszterelnöki és pártelnöki tisztségéről, miután a választási bizottság augusztus 15-én közzétette az elnökválasztás eredményeit. A török alkotmányt szerint ugyanis a megválasztott államfő nem kötődhet semmilyen párthoz, és a parlamenti mandátumát is vissza kell adnia. A török kormány vélhe­tően ezt próbálta azzal megkerülni, hogy tegnapig halogatta az elnökválasztás győztesének kihirdetését, és azzal érvelt, hogy az eredmények nyilvánosságra hozása előtt Erdogan törvényesen maradhatott hivatalban. Erdogan ezzel azt is megakadályozta, hogy a leköszönő államfő, Abdullah Gül visszatérhessen az AKP pártelnöki székébe és akár a kormányfői tisztséget is elfoglalja. Korábban egyrészt már mindketten cáfolták, hogy az oroszországi „Putyin–Medvegyev-váltót” vennék át, másrészt pedig bár mindketten az iszlamista-konzervatív politikai platformba tartoznak, az utóbbi időben Gül szövetségesből inkább riválissá vált. A Törökországot erős kézzel irányító Erdogan természetesen nem készül háttérbe visszavonulni az eddig csak ceremoniális feladatkörökkel járó elnökségben, hatásköreit ugyanis ki akarja terjeszteni. Ehhez alkotmánymódosításra lesz szükség, a végcél pedig alighanem az elnöki típusú köztársaság bevezetése. Az AKP szabályzata szerint Erdogan nem indulhatott volna újra a kormányfőségért.