Erbíli lövöldözés: „valaki elaludt”

Négyórás tűzpárbaj után tudták csak legyőzni azt a három fegyverest, aki az erbíli kormányzói palotába hatolt be Allah akbár kiáltásokkal. Az épület harmadik emeletéről lövöldöző, feltételezhetően szélsőséges iszlamista túszejtőket a kurd biztonságiak az Iszlám Államhoz (ISIS) kötik, mert korábban is ők követtek el merényleteket az iraki félautonóm Kurdisztán fővárosában. Így vélekedett a lapunk által megkeresett Wagner Péter is, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki szerint az országon belüli társadalmi feszültségekre alapozhatják tevékenységüket a szélsőségesek. Egyébként Wagner úgy vélte, hogy a polgárháború sújtotta országban Erbíl éppen a béke szigete, köszönhetően többek között a kurd hírszerzés elsőrangú munkájának, és ezért valaki „elaludhatott”, ha három szélsőséges – és feltehetőleg a tartományokon kívülről érkezett – fegyveres ilyen messzire jutott.

Mint elmondta, az összes tartományra jellemző a számos belső törésvonal: sokan Európába távoztak a jobb jövő reményében, miközben egy-másfél millió belső menekültet is el kell tartaniuk. A fizetések rendszeresen hónapokat késnek, különösen a közalkalmazottak körében, ezért gyakoriak a tüntetések is. Az Iszlám Állam pedig, mióta Moszul iraki–kurd elfoglalásával katonailag megroppant, elkezdte magát újraszervezni az ilyen területeken: például a hadsereg által az ISIS elleni háborúban letarolt, a kormány által semmibe vett, így az újjáépítési munkákban is alaposan hátrasorolt szunnita arabok által lakott vidékek vagy az olyan, etnikai ellentétektől terhes területek, mint a jelentős arab kisebbséggel együtt élő kurdok tartományai. Ez utóbbi, mint a szakértő elmondta, egyébként nem roppant bele a népszavazás utáni iraki megtorlásba: a bagdadi kormány erői ugyanis csupán visszavették azokat a területeket, amelyeket a hadiszerencse a kurdoknak juttatott az ISIS elleni harcok során.