Külföld
„Engedmény”: Budapest fizethet Kijev helyett
Jóllakott kecske, megrágott káposzta – kárpátaljai fejlemények
Szűk egy hete azzal tért haza Kijevből a kárpátaljai magyar delegáció – többek között Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és a pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó – hogy végre szóba álltak velük az ukránok, és egy sor engedményt kaptak a nemzetiségi anyanyelvi oktatást kivéreztető oktatási törvény kapcsán. Valójában – mint korábban írtuk – erős a gyanú, hogy mindennek elfogadása részükről az ukránokat az orosz fronton felhasználó amerikaiak nyomására történt.
Konkrétumként csak a már februárban megígért, 2023-ig kitolt bevezetési határidőt tudták felmutatni a kárpátaljaiak, a többi részlet pusztán ígéretként jelent meg. Ezek közül a helyzetet jól ismerő, lapunknak nyilatkozó forrás szerint az egyik azóta megerősített, tehát reálisnak is tekinthető ígéret volt, hogy a magániskolákat Kijev kivonná a törvény hatálya alól. Magyarán a Beregszászi Főiskolához hasonlóan – amely magyar állami pénzből jött létre, egy fillér ukrajnai támogatás nélkül – a magyar állam egyházi vagy alapítványi üzemeltetésűnek kiálthatja ki a jelenleg működő mintegy hetven magyar nyelvű iskolát, és meg van oldva a nyelvprobléma. Ez azért is valószínű, mert így Kijev arcvesztés nélkül hátrálhat ki a konfliktusból, s egyébként bármikor nekimehet a külföldről finanszírozott iskoláknak, miközben kegyesen hagyja, hogy Kárpátalja nemzetiségi oktatását (ahogy az egészségügyét részben már régóta) a magyar állam finanszírozza.
Vagy egyszerűen csak hátra dől és kivár, az ukrajnai magyarság ugyanis vészesen fogy: a SUMMA 2017 felmérés szerint a 2001-es 152 ezer főről 125-131 ezerre csökkent, ezen betelepítésekkel még gyorsíthat is Kijev, amelynek, mint forrásunk megjegyezte, akad még eszköze a magyarság vegzálására, például szankcionálhatja a hivatalosan betiltott, de a magyaroknak eltűrt kettős állampolgárságot is.
Így az autonómiakövetelések és a jogkiszélesítés helyett a jelen nagyhatalmi helyzetben hazánk csak annyit tehet, hogy megpróbálja életben tartani a kárpátaljai kis magyar világot – summázta forrásunk, aki szerint a június 22-i miniszteri találkozó után dőlhet el, megvalósul-e legalább ez a forgatókönyv. A jelek szerint Budapestnek – nagyhatalmi támogatás nélkül – ez volt a maximális mozgástere a Washington által patronált Kijevvel szemben, s legalább ezzel élt.
Konkrétumként csak a már februárban megígért, 2023-ig kitolt bevezetési határidőt tudták felmutatni a kárpátaljaiak, a többi részlet pusztán ígéretként jelent meg. Ezek közül a helyzetet jól ismerő, lapunknak nyilatkozó forrás szerint az egyik azóta megerősített, tehát reálisnak is tekinthető ígéret volt, hogy a magániskolákat Kijev kivonná a törvény hatálya alól. Magyarán a Beregszászi Főiskolához hasonlóan – amely magyar állami pénzből jött létre, egy fillér ukrajnai támogatás nélkül – a magyar állam egyházi vagy alapítványi üzemeltetésűnek kiálthatja ki a jelenleg működő mintegy hetven magyar nyelvű iskolát, és meg van oldva a nyelvprobléma. Ez azért is valószínű, mert így Kijev arcvesztés nélkül hátrálhat ki a konfliktusból, s egyébként bármikor nekimehet a külföldről finanszírozott iskoláknak, miközben kegyesen hagyja, hogy Kárpátalja nemzetiségi oktatását (ahogy az egészségügyét részben már régóta) a magyar állam finanszírozza.
Vagy egyszerűen csak hátra dől és kivár, az ukrajnai magyarság ugyanis vészesen fogy: a SUMMA 2017 felmérés szerint a 2001-es 152 ezer főről 125-131 ezerre csökkent, ezen betelepítésekkel még gyorsíthat is Kijev, amelynek, mint forrásunk megjegyezte, akad még eszköze a magyarság vegzálására, például szankcionálhatja a hivatalosan betiltott, de a magyaroknak eltűrt kettős állampolgárságot is.
Így az autonómiakövetelések és a jogkiszélesítés helyett a jelen nagyhatalmi helyzetben hazánk csak annyit tehet, hogy megpróbálja életben tartani a kárpátaljai kis magyar világot – summázta forrásunk, aki szerint a június 22-i miniszteri találkozó után dőlhet el, megvalósul-e legalább ez a forgatókönyv. A jelek szerint Budapestnek – nagyhatalmi támogatás nélkül – ez volt a maximális mozgástere a Washington által patronált Kijevvel szemben, s legalább ezzel élt.