Elutasítják az EU-Ukrajna közötti egyezményt a hollandok

Bocskor Andrea: óriási csalódás a holland népszavazás végeredménye
Hatalmas csalódás az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződésről kiírt holland népszavazás eredménye, a ratifikálását elutasítása azt mutatja, hogy Európa egyre kevésbé érzékeny az ukrán helyzetre, s ez az ukrajnai reformokra is rossz hatással lehet - közölte csütörtökön Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. A képviselő szerint a referendum azt az üzenetet küldi Ukrajnának, hogy ne számítsanak segítségre."A magyar kormány rengeteg segítséget nyújt a kárpátaljai magyaroknak, az európai szolidaritást viszont mintha egyre inkább csak a világ minden tájáról érkező migránsok élveznék, a közvetlen szomszédos ország nehéz helyzetére egyre kevesebben érzékenyek" - jelentette ki Bocskor Andrea.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerint a "holland EU-ellenes erők által kiprovokált és az ottani idegenellenes szélsőjobboldal által támogatott referendum nyilvánvalóan nem az egyébként már minden EU-tagállam által elfogadott és ratifikált ukrán társulási szerződésről szólt, hanem valójában az európai integrációra, a szolidaritásra, közös értékeinkre mondott nemet".  Az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság (PTB) első alelnöke kiemelte, a "holland kormány felelőssége, hogy saját szélsőségesei véleményét a helyén kezelje, és főleg ne hátráltassa az unió többi tagját abban, hogy közösen segítsék az ukrán nép erőfeszítéseit az európai normák szerinti demokratikus jogállam kiépítése, az ország gazdasági fejlődése, területi egységének helyreállítása érdekében".

Az ANP holland hírügynökség kilencvenkilenc százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százaléka támogatta.

A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló, egyébként nem kötelező jellegű referendum. A népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint harminc százaléka részt vesz rajta.

A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság.

A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve kötelező hatálya nincs.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán este kijelentette, kormánya nem hagyja figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznek a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálnák az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a referendum eredménye ellenére a társulási egyezmény ideiglenes jelleggel továbbra is hatályos, azt az unió másik huszonhét tagállama már ratifikálta. „Tudomásul vettem a holland népszavazás eredményét (...) Az ügyben továbbra is kapcsolatban leszek Rutte kormányfővel, mivel tudnom kell, hogy milyen következtetésekre fog jutni ő és a kormánya a referendum nyomán, és mik a szándékaik” - közölte Tusk.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Jean-Claude Junckert, a brüsszeli testület elnökét elszomorította a holland népszavazás eredménye. Sajtótájékoztatóján az illetékes kiemelte, hogy a referendum mindazonáltal nincs kihatással a társulási szerződésre. „A bizottság továbbra is erősen elkötelezett az Ukrajnával való kapcsolatai fejlesztése iránt” - mondta Szkínász.

Geert Wilders, a Szabadságpárt populista vezetője ugyanakkor üdvözölte eredményt. „Úgy tűnik, hogy a hollandok nemet mondtak az európai elitre és az Ukrajnával kötött szerződésre, ez az EU végének kezdete” - mondta.

Három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie - több mint négyszázezer támogató aláírás megszerzésével -, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.

Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány végrehajtási mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek győzelme azonban komoly politikai kihívást jelent az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.

Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.

Viktor Janukovics volt ukrán elnök 2013-ban nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, és ez váltotta ki a forradalmat a kijevi Majdan téren, valamint Janukovics bukását is.

Petro Porosenko hangsúlyozta, hogy mivel a referendum nem kötelező érvényű volt, eredménye „stratégiailag nem jelent akadályt Ukrajna Európába vezető útján”. Az ukrán elnök egyúttal köszönetet mondott azoknak a hollandoknak, akik támogatták az EU-ukrán társulási megállapodást, és azoknak is, akik a kampányban népszerűsítették Ukrajnát.

A Porosenkóval együtt Tokióban tartózkodó Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter újságírók előtt szintén azt emelte ki, hogy a népszavazás eredménye nincs hatással a társulási egyezmény gyakorlati alkalmazására, így a szabadkereskedelemre, illetve az ágazati együttműködésre vonatkozó részeinek megvalósítása „nyugodtan halad előre”. Hozzátette, hogy Kijev változatlanul folytatja együttműködését az illetékes brüsszeli szervekkel.

A miniszter azt is elmondta: kicsit jobb eredményre számítottak.

A hollandiai népszavazás rávilágított arra, hogy az európaiak miként viszonyulnak az ukrán politikai rendszerhez - közölte csütörtökön Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. „Az Ukrajna társult EU-tagságáról megtartott referendum annak mutatója lett, hogy miként viszonyulnak az európaiak az ukrán politikai rendszerhez” - írta Medvegyev a Twitter közösségi hálózaton.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője elmondta, hogy a Kreml a népszavazást Hollandia belügyének tekinti, de úgy vélte, a referendum eredménye megmutatta, hogy a holland polgároknak "problémái" vannak az ukrán társult tagsággal, és kimutatták az azzal kapcsolatos "bizalmatlanságukat".

„A hollandok nem az ukránok legjobb elvárásait, hanem a legrosszabb forgatókönyvét igazolták. Noha a hivatalos eredményt csak április 12-én hirdetik ki, a verdikt vitán felül áll. Ukrajna egy határozott nemet kapott” - írta a Facebook hálózaton Konsztantyin Koszacsov, az orosz szövetségi tanács (parlamenti felsőház) külügyi bizottságának elnöke. "Lehetséges, hogy a társulási egyezmény felfüggesztése Ukrajna számára megmentésnek, de kormánya számára kudarcnak bizonyulna" - elmélkedett Koszacsov.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy Oroszország semmilyen formában nem befolyásolta a népszavazást, mert úgy tartja, hogy nem szabad beavatkozni a demokratikus folyamatokba. Rámutatott, hogy az ukrán kormány ezzel ellentétben "masszív kampányt" folytatott, és hogy a hivatalos Kijev sok támogatója jelentős mértékben "megdolgozta" a lakosságot. Mint mondta, nem tudja, hogy mit fog tenni az EU ezek után. Lavrov leszögezte, hogy a népszavazás eredménye a holland kormány illetékességéhez tartozik.

Lengyel külügyminiszter-helyettes: rossz jelzés a hollandiai referendum eredménye

"Rossz jelzés" az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálásának a holland népszavazáson történt elutasítása - vélte csütörtökön Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel miniszter. Szymanski szerint a hollandok döntése az EU-val szembeni bizalmatlanságot jelzi. Hozzátette, Lengyelország mindent meg fog tenni azért, hogy megtalálja az utat ahhoz, hogy "a társulási szerződést valamilyen formában az egész Európai Unió területén elfogadják". Lengyelország a szomszédos Ukrajna európai integrációjának egyik legharcosabb támogatója, nem utolsósorban Varsónak az orosz befolyás növekedésétől való félelme miatt.