Eltörölte a klímarendeletet Trump

Az amerikai elnök intézkedése, amely „dekrétum az energetikai függetlenségről” nevet viseli, érvényteleníti elődje, Barack Obama 2013-as rendeletét. Egyúttal eltörli az üvegházhatású szén-dioxid gáz kibocsátásának felső határát, engedélyezi a bezáratott szénerőművek megnyitását, feloldja a szövetségi szénbányákra kiszabott moratóriumot, és engedélyezi a hidraulikus olajkitermelést. Sőt Trump a Tiszta Energia Terv 180 napon belüli

felülvizsgálatára is kérte a Környezetvédelmi Hivataltól, amelynek épületében a dekrétumot aláírta.
A ceremónia alatt Trump egyébként szénbányászok gyűrűjében beszédet mondott, melyben újból kiállt az olajkitermelés és a szénbányászat mellett, mondván, kormánya véget vet a szektor elleni háborúnak, és eltörli a „munkahelyeket felszámoló szabályzókat”, hogy teljesíthesse munkahelyteremtésre vonatkozó ígéreteit.

A dekrétumra vegyes reakciók érkeztek: míg az Amerikai Kereskedelmi Kamara üdvözölte Obama „jogszerűtlen és az amerikai családoknak és vállalkozásoknak is ártó” intézkedéscsomagjának eltörlését, mások élesen kritizálták a történteket. Természetvédő civilek „a nemzeti érdekek elárulásának” bélyegezték Trump rendeletét, amely a klímakatasztrófa elhárítását szolgáló szabályozásokra támad. Külföldi szereplők jellemzően a 2015-ös párizsi ENSZ-klímacsúcson történt megállapodásra hivatkoztak, amelyben Washington vállalta, hogy 2025-re több mint negyedével csökkenti károsanyag-kibocsátását 2005-höz képest. Laurent Fabius, az esemény fölött bábáskodó volt francia külügyminiszter súlyos visszalépésnek nevezte Trump dekrétumát, amely ellentétes a csúcs döntésével. Az EU Kínában tárgyaló klíma- és energiaügyi biztosa, Miguel Arias Canete sajnálkozott, hogy visszavonják „az amerikai klímapolitika fő pillérének számító” Tiszta Energia Tervet, és a távol-keleti ország külügyi szóvivőjével összhangban közölte: az EU és Kína minden körülmények között tartja magát a megállapodáshoz.