Külföld
Első a nemzetállami önrendelkezés
Harald Vilimsky: 2015 nyarán az Európai Unió egyáltalán nem ragaszkodott a saját szabályaihoz, de a magyar kormány igen

– Az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága a hét elején ismét az alapjogok magyarországi helyzetéről tartott meghallgatást. Szükség van még erre?
– Az Európai Uniónak valóban vannak más gondjai is, mint az alapjogok magyarországi helyzete. Ez, ahogy mindig, az uniós tisztségviselők/politikusok és civil szervezetek kétségbeesett próbálkozása, hogy kritizálják Magyarországot a menekültpolitikája miatt. Az eljárás minden tagállamnál azonos. Ha olyan kormánya van egy tagállamnak, amelyik a közös uniós szabályokkal szemben lép, bármilyen őrültek és destruktívak is legyenek azok, az uniós intézmények megvitatják az alapvető problémákat az országban vagy felvázolnak valamilyen határozatokat, hogy bírálják a kormányt. Aztán a mainstream média, főleg a nyugati országokban, démonizálja az országot, mert a kormánya nem ért egyet a közös menekültügyi rendszerrel, de ők azt akarják, hogy nyissa meg a határt mindenki előtt, aki azt állítja, hogy szíriai menekült. Szerintem az EU-nak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy megakadályozza a terrortámadásokat és megvédje a külső határt a következő migráns- vagy menekülthullámtól.
– Mit gondol a liberális javaslatról, amely alapján folyamatosan figyelnék a jogállamiság és a demokrácia helyzetét a tagállamokban?
– Megfordítanám a javaslatot. Az uniós intézményeket kellene figyelniük, mennyire ragaszkodnak a szabályokhoz és a demokráciához. Az EU 2015 nyarán egyáltalán nem ragaszkodott a saját szabályaihoz, de a magyar kormány igen. Ami pedig a demokráciát illeti: Orbán Viktor kormányát demokratikusan megválasztották a magyar emberek. Az általa és kormánya által hozott törvények tudtommal illeszkednek a magyar demokratikus jogrendbe. Ez a javaslat a liberális ALDE-frakció részéről csak egy újabb módja annak, hogy nyomást gyakoroljanak a tagállamokra, amikor azok „átlépik a vonalat” a közös európai politikák, mint például a közös menekültrendszer ügyében. Mi több, a tagállamok az alapszerződések atyjai, és az EU-nak nincs joga és hatásköre így viselkedni. Itt az ideje, a magyar kormány számára is, hogy az uniós intézményeket visszaszorítsák a hatásköreikhez.
– Lázár János a napokban arról beszélt, hogy a visegrádi országok inkább ellenzékben vannak az unióban az önrendelkezést támogató véleményükkel.
– A visegrádi négyeknek igazuk van ebben. Ha megnézzük a Brüsszelben hozott politikai döntéseket, látnunk kell, hogy nem az európai emberek vagy a nemzetállamok érdekeit szolgálják. A V4-eknek olyasmi van a közös történelmükben, ami a legtöbb nyugat-európai országnak nincs: a kommunizmus és a moszkvai döntések. Nem akarom az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítani, de az érintett országok megérzik, amikor veszélyben forog a szuverenitásuk. Egy szuverén ország megválaszthatja demokratikus vezetőit, anélkül hogy bírálnák érte. Egy szuverén ország eldöntheti, kinek ad menedéket, és kinek nem. Egy szuverén ország eldöntheti, hogyan védi meg magát a terrortámadásoktól. Eközben az EU eldönti, hogyan és hol kell védeni a határt, ki a terrorista és ki nem. A közös elv, hogy az EU békeprojekt és kereskedelmi unió legyen, átváltozott egy bürokratikus, központosított szörnyeteggé, aminek az a jelszava, hogy „ha nem vagy a hatalom és hatáskörök központosítása mellett, akkor ellenünk vagy”.
– Ausztriában hivatalosan jövőre lesznek parlamenti választások, de egyre több szó esik arról, hogy korábban szavaznak. Meddig bírja a Christian Kern vezette szociáldemokrata-néppárti koalíció?
– Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő évben egyfajta békemegál-lapodást köt egymással a két párt. Kernt ugyan ünnepli az osztrák mainstream média, de kétlem, hogy megkockáztatna egy választást. A néppártiak is kellemetlen helyzetben vannak a Reinhold Mitterlehner alkancellár és Sebastian Kurz külügyminiszter közötti belharc miatt. De nagyon érdekes látni, ahogy a két párt lemásolja a programunkat, főleg a menekültek ügyében. A végén az FPÖ visz mindent. Nagyon jó eredményt értünk el az elnökválasztáson (a szabadságpárti Norbert Hofer 46 százalékot ért el a hivatalosan független, zöldpárti Alexander Van der Bellennel szemben – a szerk.), annak ellenére, hogy az egész mainstream média, szinte minden párt és a teljes európai establishment a jelöltünk ellen volt. Úgy gondoljuk, ha folytatjuk a munkánkat és az erőfeszítéseinket hogy az egyetlen, valódi patrióta párt legyünk Ausztriában, akkor megnyerjük a következő parlamenti választásokat. w
<br /