Ellenzékben térségünk álláspontja

Lázár János és Vitályos Eszter a parlamenti meghallgatáson (Fotó: MTI - Soós Lajos)

Hátrányosan érinti Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a közép-európai országokat, akik véleményükkel inkább ellenzékben, mintsem többségben vannak az unióban – fejtette ki éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Nagy-Britanniával olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önrendelkezés, magyarázta Lázár, hozzátéve, hogy a Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is. A miniszter szerint „a baj jele”, hogy az uniót elhagyja egy ország. Közölte: Nagy-Britannia lesz az egyik legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnerünk, ezért nem közömbös, milyen feltételekkel történik a Brexit. „Remélhetőleg mindez lehetőséget teremt a dolgok újragondolására, új kezdet lehet. Vissza kell térni a lisszaboni szerződéshez, nem érdemes azon túlterjeszkedni, mert az vitákat gerjeszt” – vélekedett. Tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Az előző költségvetésről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források – közölte.

Arra is kitért, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Bizottságban jó pozíciókat, beosztásokat szerzett meg, és ugyan a bizottsági tisztviselők nem nemzeti érdekeket képviselnek, de nem mindegy, hány magyar szolgál ott. A közeljövőben magas beosztású magyarok hagyják el a testületet nyugdíjazásuk miatt, és az ország érdeke az, hogy sikerüljön magyaroknak bekerülni az apparátusba, de ez nem egyszerű – mondta.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint tavaly olyan válságsorozat állította az EU-t kihívások elé, amely ma is folytatódik. Az uniónak csak részben sikerült a gazdasági-pénzügyi válságra fenntartható, életképes megoldásokkal előállnia, és nem lehet még azt mondani, hogy a gazdasági válság elmúlt volna – jelentette ki. Ehhez jött még a biztonságpolitikai válság: az ukrán helyzetre szintén nem sikerült megnyugtató választ adni, és megromlott az EU és Oroszország kapcsolata. Ráadásul 2015-től elkezdődött a súlyos, precedens nélküli migránsválság is, amelynek a végét még nem lehet látni. Takács hangsúlyozta: Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a magyar emberek érdekeinek. 2014-2020 között tizenegy célterületre biztosítanak uniós forrásokat. „Például kutatás-fejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, vidékfejlesztésre, oktatásra, környezetvédelemre és a közigazgatás fejlesztésére” – mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár. A bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor az uniós források kifizetéséről kérdezte Lázárt, aki elmondta, az elmúlt időben változásokat léptettek életbe a pályázatok elbírálásánál, hogy hatékonyabb legyen a rendszer.

A fideszes Csöbör Katalin és a szocialista Tukacs István Brexitre vonatkozó kérdésére a tárcavezető közölte, mindannyian az egységben vagyunk érdekeltek, de jó lenne, ha Magyarország és a visegrádi csoport álláspontja is figyelmet kaphatna. Most a korábbinál erősebb német–francia együttműködés körvonalazódik Európában – tette hozzá. Takács Szabolcs Ferencet a migrációról kérdezte a KDNP-s Firtl Mátyás, az államtitkár pedig elmondta, a magyar álláspont viszont nem változott, az konzekvens, elvi alapú megközelítés, de arra valószínűleg kevés az esély, hogy a bizottság elismerje: Magyarországnak a kezdetektől igaza volt.