Ellentmondásos nyilatkozatok Kovács Béláról

A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács a sajtóhírekre reagálva többször is tagadta, hogy köze lenne az orosz vagy bármilyen más titkosszolgálathoz.

A JURI feladata az, hogy eldöntse, az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Kovács Béla a zárt ülés után újságíróknak elmondta, hogy elég sok kérdést kapott, és mindegyikre igyekezett érdemben, a valóságnak megfelelően válaszolni. Nem akar a mentelmi joga mögé bújni, együttműködő volt a bizottsággal, és a továbbiakban is az lesz, mert azt akarja, hogy az igazság derüljön ki.

Szájer József, a jogi bizottság fideszes tagja szerint viszont „a Jobbik, amely ötször kezdeményezte az elmúlt években parlamenti képviselők mentelmi jogának megszüntetését, hagyja, hogy képviselője a mentelmi jog mögé bújjon”. Hasonló véleményt fogalmazott meg közleményében a Fidelitas is: „Most legyenek bátrak, ne lapítsanak! A Jobbik adjon választ arra, hogy a kémkedéssel gyanúsított KGBéla miféle pénzeket szállított nekik.” Pál Gábor, a Jobbik szóvivője lapunknak Szájer szavait „központilag kiadott hazugságnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy „Kovács Béla nem bújik a mentelmi joga mögé”.

A jogi bizottság még nem szavazott, legközelebbi ülése júniusban esedékes. A végső szót az EP plenáris ülése fogja kimondani, legkorábban tehát júniusban, de az is lehet, hogy az ügy átcsúszik őszre.