Külföld

Ellenáll a migránspárti erők nyomásának hazánk

Szijjártó Péter: Magyarország kitart azon politikája mellett, amely szerint kerítéssel védi meg déli határait annak ellenére, hogy egyesek azt lebontanák

Magyarország nem támogat semmilyen olyan európai szintű politikát, amely további migránsok meghívását eredményezné – hangsúlyozta tegnap Szijjártó Péter Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek megállapodtak, segíteni fogják a Száhel-övezetet stabilitásának fokozásában.

szijjarto
Egyeztetés Brüsszelben: Szijjártó Péter cseh kollégájával, Tomás Petrícekkel (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

Nem győzhetnek a bevándorláspárti erők a szerdán Isztambulban kezdődő, úgynevezett Budapesti Folyamat miniszteri ülésen, sőt „ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását” – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter Brüsszelben. A külügyi tárca vezetője az uniós külügyminiszterek tanácskozásának szünetében az MTI szerint elmondta, Magyarország nem adja nevét és támogatását semmilyen olyan európai szintű politikához, amely további migránsok meghívását eredményezné. Ezért nem lesz az úgynevezett Selyemút térség – Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán – migrációs kérdéseire fókuszáló isztambuli megbeszélésen közös uniós álláspont – közölte, hozzátéve: az egyértelműen a migrációt támogató nyilatkozat lett volna.

Szijjártó szerint ha egy ország egyszer megengedi a migránsok tömeges betelepülését, akkor „onnan már nincs visszaút”. Közölte: Magyarország kitart azon politikája mellett, amely szerint kerítéssel védi meg déli határait annak ellenére, hogy vannak olyanok, akik azt lebontanák. Mint mondta, ilyen Frans Timmermans európai bizottsági első alelnök is, aki a hétvégén járt a szocialisták meghívására Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a migránspárti erők egyesültek Magyarországon is, ennek a nyomásnak azonban hazánk a jövőben is ellent fog állni – húzta alá.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az Iszlám Állam folyamatosan próbálja visszaküldeni terroristáit Európába, emiatt a EU külső határainak védelmét rendkívüli szigorúsággal kell fenntartani. A február 24-25-én Egyiptomban tervezett, első EU-Arab Liga csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, az ülés zárónyilatkozata semmiféle utalást nem fog tartalmazni az ENSZ globális migrációs, illetve menekültügyi csomagjára.

A külügyminiszter közölte, hazánk minden támogatást megad ahhoz, hogy a szíriai körülmények javuljanak, és a menekültek vissza tudjanak térni hazájukba. Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a tanácskozáson Magyarország mellett Románia, Olaszország és Görögország is felhozta, hogy a kisebbségi ügyek kérdésében el kell várni Kijevtől, hogy betartsa vállalásait és az európai szabályokat.
A külügyminiszteri tanácskozás előtt Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette, mivel semmiféle előremutató lépés nem mutatkozik Moszkva részéről az Ukrajnával fennálló konfliktus rendezése érdekében, a közeljövőben újabb szankciók léphetnek életbe Oroszországgal szemben.

Az uniós találkozó után a külügyminiszterek közös közleményt adtak ki, amelyben leszögezték, hogy az EU támogatja a Száhel-övezet G5-országainak – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – erőfeszítéseit a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint a biztonságot és a békét fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelemben. A nyilatkozat szerint az EU segíteni kívánja a régiót stabilitásának fokozásában, amely az európai biztonság szempontjából is kulcsfontosságú.


Ausztria nem kér a dzsihadistákból

Száz ausztriai származású külföldi harcos tartózkodik háborús területen Irakban és Szíriában az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal információi szerint (BVT). Az APA osztrák hírügynökségnek a BVT azt mondta, hogy a harcosok mintegy harminc százaléka rendelkezik osztrák állampolgársággal, mivel aki idegen hadseregbe lép be, az automatikusan elveszíti az osztrák állampolgárságát. Összesen egyébként háromszor ennyien akartak részt venni a harcokban, közülük hatvanan már halottak, hatvanan meg el sem tudtak indulni, előbb elkapták őket. Hozzávetőleg kilencven harcos már hazatért, így mintegy százan maradhattak.
(VZ)


Röviden

Mindössze háromezer svéd korona, azaz körülbelül 90 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a göteborgi bíróság Elin Erssonra – írta a Deutsche Welle. Az aktivista azután vált ismertté, hogy élőben közvetítette, amint megakadályozza egy repülőgép felszállását, amelyen kiutasított migránsok utaztak. A 21 éves Elint, aki börtönbüntetést is kaphatott volna, a repülőn utazó magánszemélyek is feljelentették.

A migrációt meg kell előzni, ezért viszi a segítséget a magyar kormány a kibocsátó országokba – hangsúlyozta Azbej Tristan. A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornának és a Kossuth rádiónak elmondta, többféle szűrőt alkalmaznak, amikor kiválasztják azokat a programokat, amelyeket helyben támogatnak. Fontos szempont, hogy hol vannak veszélyben az emberek, és honnan indulnak el Európába.

Afrika stabilizálása nélkül nem lehet megfékezni az illegális migrációt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint. Pásztor Szabolcs a Migrációkutató Intézet múlt héten közölt elemzésére utalva az M1 aktuális csatornán tegnap elmondta, Észak-Afrika stabil pontja jelenleg Marokkó, amely sokat tehet azért, hogy ellenőrizze és kézben tartsa a migrációs folyamatokat. Hozzátette, hogy Afrika problémáira a kontinensen belül kell megoldást találni.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom