Eljöhet a „török rémálom”

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök új biztonsági akcióterv készítéséről döntött, miután Ankara tartomány kormányzói hivatala szombaton bemutatta neki a kívánt biztonsági óvintézkedésekről szóló javaslatot – értesült a Milliyet című ellenzéki napilap. A múlt heti merényletet követően – amikor a főváros kormányzati negyedében egy öngyilkos merénylő huszonnyolc emberrel, főleg a hadsereg tagjaival végzett – a terrorfenyegetettség szempontjából kritikus épületeket – mint a parlament, a minisztériumok, az állami intézmények, a nagykövetségek, a katonai létesítmények – a biztonsági erők külön védelemben részesítik, valamint fokozottan ellenőrzik a forgalmas tereket. Nagy hangsúlyt fektetnek a járőrszolgálat „láthatóságának” növelésére, aminek része, hogy a mostani tizennyolcezer rendészeti alkalmazott mellé hamarosan kétezer új, speciálisan kiképzett rendőrt vesznek állományba, továbbá javítják a rendőrség technikai felszereltségét. A tervek szerint néhány állami intézmény dolgozói járatának útvonalán rövid időszakokra lezárnák a forgalmat. A múlt heti támadás helyszínén, a Merasim utcában jelenleg tilos parkolni, de még várakozni is.

Az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint tegnapig a merénylettel kapcsolatban a múlt héten őrizetbe vett huszonegy ember közül tizennégyet letartóztatásba helyeztek, hetet szabadon engedtek. A letartóztatottakat fegyveres terrorszervezetnek történő segítségnyújtással, magánokirat-hamisítással, valamint a közintézmények szándékos megtévesztésével gyanúsítják.

A Milliyet egy másik cikke szerint ugyan Ankara elszánta magát, hogy „lecsap” a kurdokra, valószínűleg tartózkodni fog a közvetlen katonai beavatkozástól Szíriában, inkább közvetítőkön, „proxykon” keresztül lép. A lap úgy látja, Recep Tayyip Erdogan elnök tisztában van azzal, hogy Ankara egyik szövetségese – beleérve Washingtont – sem fogja támogatni a tervét, s Moszkva szíriai terrorellenes légi csapásai is korlátozzák Törökország lehetőségeit. Az elmúlt hónapokban – idézte fel a Milliyet – Ankara fontolóra vette, hogy szárazföldi csapatokat vet be Szíriá- ban az Iszlám Állam ellen, a lap szerint ugyanakkor sokan kételkednek benne, hogy valóban a dzsihadisták ellen harcolnának.

A brit Guardian arról írt, Erdogan megszállottjává vált annak, hogy megakadályozza a kurdok önrendelkezését. „Ez a tévúton járó politika fokozatosan jelentős nemzetközi problémává válik, a konfliktus eszkalálódásával fenyeget a térségben” – jegyezték meg. A lap szerint a kurd YPG hiába az egyik leghatékonyabb erő a terroristákkal szemben, Erdogan attól tart, hogy a kurdok létre tudnak hozni egy állandó „miniállamot” Szíriában, s akkor Törökországban és Irakban is megerősödnek. Onnan pedig az egyesült Kurdisztán, a „török rémálom” már nincs is olyan messze.

Fegyverszünet Szíriában

Február 27-én lép hatályba a szíriai tűzszünet az Egyesült Államok és Oroszország közös megállapodásának értelmében – erősítették meg nyugati diplomáciai források hétfőn. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió korábban közölte, hogy az orosz–amerikai megállapodás szerint február 26-án délig le kell állítani a szíriai ellenségeskedéseket. A fegyvernyugvás nem vonatkozik az Iszlám Államra, és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető an-Núszra Frontra sem. Eközben az Iszlám Állam szabadon engedte a tavaly februárban Észak-Szíriában túszul ejtett mintegy kétszázharminc asszír keresztény utolsó, nagyjából negyvenfős csoportját is. A szélsőségesek korábban az asszír közösséggel folytatott tárgyalásokat követően csoportokban bocsátották szabadon a keresztény túszokat.