Elítélte hazánkat az európai baloldal

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése elfogadta tegnap a magyarországi helyzettel – elsősorban a miniszterelnöknek a halálbüntetésről tett kijelentéseivel, valamint a bevándorlás és a terrorizmus témakö­rében indított nemzeti konzultációval – foglalkozó határozatát. A dokumentum leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az unió alapértékeivel, továbbá bírálja a nemzeti konzultáció hangvételét, valamint a kapcsolódó plakátkampányt.

A szociáldemokrata (S&D), radikális baloldali (GUE-NGL), liberális (ALDE) és zöld (Greens) frakciók közös határozati javaslatát háromszázhatvankét igen szavazattal, kétszáznegyvenhét nem ellenében, nyolcvannyolc tartózkodás mellett fogadták el. Az igenek száma megegyezik a határozatot jegyző frakciók összlétszámával, ők azonban nem voltak jelen teljes létszámban. A szociáldemokrata frakciót erősítő DK-s képviselő, Niedermüller Péter közleménye szerint sokan szavaztak igennel a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártból (EPP), s habár ezt pontosan nem lehet tudni, de a korábbi kritikus nyilatkozataik alapján a luxemburgi, skandináv és finn néppárti delegációk nagy valószínűséggel valóban támogatták a javaslatot.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció erősen megosztott, az Orbán-kormánnyal szemben nagyon kritikus, és az inkább liberális beállítottságú olasz Öt Csillag Mozgalom képviselői biztosan igennel szavaztak, míg a brit euroszkeptikusok nemmel. A reform-konzervatív ECR frakció képviselői – nyilatkozataik alapján – valószínűleg nem szavazták meg a bírálatot, és lapunk informá­ciói szerint határozottan ellenezték azt a független euroszkeptikusok is, köztük az osztrák Szabadságpárt, valamint a francia Nemzeti Front is.

A szavazatok indoklásakor a Flamand Érdek politikusa, Gerolf Annemans hangsúlyozta, hogy az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt Belgium korábbi kormányfőjeként felelős volt a menekültek beözönlé­séért az országba, és ő nem konzultált az emberekkel erről. „Nem hiszem, hogy pont neki kellene kioktatnia Orbánt demokráciából” – mondta. Az ECR-es Marek Jurek szerint a magyaroknak joguk van arra, hogy megvitassák a bevándorlás kérdését és a saját jövőjüket. „Most egész népeknek kell fizetniük azért, mert a politikusok korábban nem adták meg az embereknek a jogot arra, hogy véleményt mondjanak a bevándorlásról” – tette hozzá a lengyel Jog és Igazságosság politikusa. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának három képviselője is amellett foglalt állást, hogy az uniónak nem kellene belügyekbe avatkoznia. Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke üdvözölte, hogy az EPP kiállt a Fidesz mellett, a határozatot pedig „második Tavares-jelentésnek” nevezte, utalva a portugál baloldali Rui Tavares által két éve jegyzett, hazánkkal szemben sok alaptalan vádat tartalmazó dokumentumra.

Az Európai Uniónak át kell értékelnie Oroszországhoz fűződő kapcsolatát, amelynek partneri jellegét alapjaiban kérdőjelezte meg Oroszország erőszakos fellépése, szomszédainak destabilizálása – hangoztatta az Európai Parlament által tegnap Strasbourgban elfogadott állásfoglalás. A 494 szavazattal, 135 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum szerint Oroszország szándékosan megsértette a demokratikus elveket, az alapvető jogokat és a nemzetközi jogszabályokat, az uniónak pedig „vészhelyzeti tervvel” szembe kell szállnia az agresszív és megosztó orosz taktikával. Reggel számos képviselő felháborodásának adott hangot, amiért Martin Schulz EP-elnök elhalasztotta a szavazást a készülő uniós–amerikai szabad kereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatos állásfoglalásról. A TTIP egyik központi – és legvitatottabb – eleme a befektetők és az államok közötti döntőbíráskodás intézményének (az úgynevezett ISDS-nek) a kérdése. Ez olyan vitarendezési mechanizmus lenne, amely megkerülhetővé tenné a tagállamok jogi előírásainak érvényesítését. A szocialista Szanyi Tibor és a jobbikos Balczó Zoltán szerint is azért halasztották el a szavazást, mert nem lett volna meg a többség az ISDS-hez. Az igazságszolgáltatás „privatizációját” elfogadhatatlannak nevezték. Balczó szerint ráadásul a halasztásról szóló döntést „botrányos körülmények között, vitatható eljárással, minimális többséggel” vitték keresztül.

5 perces interjú: Gál Kinga, a Fidesz–KDNP EP-képviselője

– Hogyan értékeli a hazánkról szóló szavazás eredményét?

– Az bizonyosodott be az Európai Parlamentben, hogy a képviselők egy része egy második Tavares-jelentéshez adta a voksát. A baloldal ugyanis a csöppnyi kis fölényével rányomja az akaratát az egész parlamentre, és ezt egészen jól mutatja a végszavazás eredménye is. Ugyanakkor meg is állnak itt. Alig tudnak a másik oldalról szavazatokat szerezni egy olyan ügy mellé, amely igazából nem is ügy, csak egy kreált, csúsztatásokkal, hazugságokkal és félreértelmezésekkel teli kezdeményezés.

– A magyar ember mindennapi életét befolyásolja ez a döntés?

– Ugyanannyi értelme és jelentősége van az egésznek, mint a Tavares-jelentésnek volt: tehát gyakorlatilag nulla, semmilyen jogi erővel és hatással nem bír. Van azonban egy új elem ebben az egész jelenségben, éspedig a migráció kérdése. Ebben egyértelműen látszik, hogy megosztottság van még a pártok között is. A migráció és a bevándorlás kérdésében pedig nagyon is határozott a mi álláspontunk. Ebben nem lehet engedni, mert ez nekünk a hosszú távú érdekünk.

– Milyen hazugságokról van szó?

– Például azt emlegetik, hogy ha a magyar állampolgárok online töltik ki a migrációs kérdőívet, akkor valamilyen módon rögzülhet a válaszuk a nevükhöz, ami teljes egészében csúsztatás. Sokszor felvetették már, hogy adatvédelmi szempontból ez aggályos lenne, pedig biztosan nem sérül semmilyen szabály.

– Szándékosan nem tekintenek Magyarországnál keletebbre a kép­viselők?

– Ma már jelenségszámba megy, hogy komoly összefüggő és rendszerbeli félelmeket látnak velünk szemben, közben meg csak nyilatkozatokat tudnak legfeljebb alátámasztásként idézni. Ráadásul eközben a baloldal miatt nem hajlandók Romániát napirendre tűzni, aminél pedig ma rendszerszintűbb és tényeken alapuló problémák nemigen léteznek. Úgyhogy ez mutatja a kettős mércét és a saját megrögzött képüket a világról, amiből nem lehet őket kibillenteni. Ha megnézzük a határozat szövegét, azt vesszük észre, hogy ezek a sablonok egyre gyengülnek, és már senki nem veszi őket komolyan.

– Ennyire erős lenne Victor Ponta pozíciója a szociáldemokrata frakcióban?

– Nem. Egyszerűen összezárnak abban, hogy nem lehet hozzájuk nyúlni. Érdemes megnézni, hogy egyáltalán mikor nyúlt az Európai Parlament szocialista kormányokhoz, pedig megtehették volna akár migrációs, akár kisebbségi kérdésekben is. De ilyen nem történt. Mindig összezárnak értük, és védik a mundért. Kíváncsi vagyok, hogy ez a kettős mérce még meddig tartható.

Kristály Lehel (Strasbourg)