Együtt a terrorizmus ellen

Európai terrorizmusellenes központ létrehozását írná elő az európai rendőrségi együttműködési szervezeten, az Europolon belül az új uniós biztonsági stratégia – számolt be Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos Budapesten. Az Európai Bizottság budapesti irodája által szervezett beszélgetésen a politikus elmondta, a nemzetbiztonsági együttműködést is jelentő stratégia szerint az informatikai cégekkel hoznának létre európai együttműködést az elektronikus adatforgalom ellenőrzésére.
Jelenleg az egyik elsődleges biztonsági kockázatot az illegális bevándorlás jelenti, és ahhoz, hogy a tagállamok között igazságosabb legyen a tehermegosztás, a bizottság kötelező kvótarendszer bevezetését javasolja, ami ellenállást váltott ki több tagállam döntéshozóiból – fejtette ki Navracsics. Hozzátette, bár a bevándorlást illetően sokan csak az illegális bevándorlókra gondolnak, különbséget kell tenni a legális, az illegális bevándorlók és a menekültek között, a jogszerű, legális bevándorláspolitika meghatározása alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik. A legérzékenyebb szerinte humanitárius és pénzügyi okokból is az illegális bevándorlók ügye, ezért az érintett tagállamok az unióhoz fordultak. A bizottság által javasolt kvótarendszert mások mellett a visegrádi országok és a balti államok is elvetették. Az így letelepített emberek egyébként ugyan a schengeni övezeten belülre kerülnének, de öt évig nem mehetnek tovább másik országba.

Az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban Navracsics elmondta, általános probléma, hogy a tagállamok valóban csak ajánlásként kezelik ezeket a javaslatokat, vagyis vitatkoznak velük és csak kis részben valósítják meg őket, pedig az EU 2020 stratégiai dokumentumban meghatározott célok, a versenyképesség és a társadalmi integráció eléréséhez segítik őket. A bizottság ezért igyekszik gyakorlatiasabbá, megalapozottabbá, a tagállamoknak könnyebben elfogadhatóvá tenni az ajánlásokat – tette hozzá.

A magyar oktatáspolitikát érintő ajánlásokról elmondta, ezek - mint a térség több más országában - a romák felzárkóztatására vonatkoznak, valamint a felsőoktatási részvételükre. A Magyarországnak szóló ajánlások több aggályt fogalmaztak meg a romafelzárkóztatással kapcsolatban, kiemelve, hogy továbbra is magas a felsőoktatásban a különbség a roma és nem roma származású hallgatók aránya között, és magas az iskolaelhagyó romák aránya - ismertette. Hangsúlyozta: a bizottság szerint erősíteni kell a felzárkóztatási programokat, továbbá a felsőoktatásban és a szakképzésben az eddigieknél hatékonyabban kell biztosítani a hátrányos helyzetűek és a romák részvételét.