Egyre több dzsihadistát fognak el Európában

Az európai uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet, az Europol csütörtökön ismertette éves jelentését a terrorizmus helyzetéről, mely szerint 2016-ban Európában hétszáztizennyolcra nőtt azoknak a száma, akiket dzsihadista terrorizmus gyanújával vettek őrizetbe. A bűnüldöző hatóság adatai alapján 2014-ben összesen háromszázkilencvenöt főt tartóztattak le, 2015-ben már hatszáznyolcvanhét embert . Ez a szám valószínűleg az idén is emelkedni fog.

A terrorcselekményekkel kapcsolatos őrizetbe vételek száma ugyanakkor összességében csökkent: 2015-ben ezerhetvenhetet fogtak el, 2016-ban ezerkét főt. Ugyanígy csökkent azoknak a száma is, akiket azért vettek őrizetbe, mert háborús zónába akartak utazni dzsihadisták oldalán harcolni, s a jelentés szerint 2016-ban 77 ilyen elfogott emberről van szó, a 2015-ös 141-gyel szemben. Kiemelték, hogy a dzsihadista terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények előkészítésében egyre nagyobb számban vesznek részt nők, kiskorúak, sőt 12 év alatti gyerekek is.

A tavalyi évben az Europol adatai szerint 142 tervig jutó, megakadályozott vagy sikeres terrorcselekmény történt az Európai Unió nyolc tagállamában. Ebbe beleszámolták a dzsihadisták, a nacionalisták és más csoportok által elkövetett vagy tervezett támadásokat is. Ezeknek több mint fele (76) Nagy-Britanniához köthető, ezt követi Franciaország (23), majd Olaszország (17). Nyolc európai uniós tagállamban összesen száznegyvenketten estek terrortámadás áldozatául 2016-ban, közülük százharmincöten vesztették életüket dzsihadistákhoz köthető merényletben.

A németországi Hamburgban labdarúgóedzőként fiatal menekültek közé férkőző szélsőséges iszlamistát lepleztek le – közölte csütörtökön a város alkotmányvédelmi hivatala (LfV). A hivatal közleménye szerint a Mustafa H. néven azonosított férfi menekültszállásokon szerveződött labdarúgócsapatok és egy hamburgi klub menekültekből álló csapatának edzőjeként, esetenként pedig tolmácsként tevékenykedett. Az LfV megállapítása szerint a gyanúsított a Hizb ut-Tahrir (HuT) nevű, Németországban 2003 óta betiltott szélsőséges iszlamista szervezet magas rangú vezetői közé tartozik, és többnyire afgán fiatalok között terjesztette a szervezet ideológiáját. A HuT célja, írták, a világ valamennyi országának átszervezése kalifátussá, amely az iszlám jogrend, a saría alapján működne.

Röviden

Több mint százezer civil rekedt Moszulban az Iszlám Állam uralta városrészben, amelyet az iraki hadsereg ostromol az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi támogatását élvezve – adta hírül pénteken az ENSZ menekültügyi hivatala, az UNHCR. „Ezeket a lakosokat lényegében emberi pajzsként tartja az Iszlám Állam” – jelentette ki Bruno Geddo, a hivatal Irakban lévő képviselője.

Ausztráliában július 1-jétől három hónapon át bárki büntetlenül beszolgáltathatja a hatóságoknak illegálisan tartott fegyverét – közölte az ausztrál igazságügyi miniszter. Egy 2016-ban készült jelentés szerint az ország szigorú fegyvertartási előírásai ellenére továbbra is mintegy 260 ezer illegálisan tartott fegyver lehet az országban. Ilyet használt az a merénylő is, aki 2014-ben túszokat ejtett Sydney egyik kávézójában.

Néhány százról több ezerre nőtt az iszlamista szélsőségesek száma az elmúlt években Svédországban, de közülük csak kevesen jelentenek valódi veszélyt a társadalomra – mondta el Anders Thornberg, a svéd titkosszolgálat vezetője. Thornberg az Iszlám Állam propagandáját okolta a szélsőségesek számának növekedéséért.

Pokolgépes merénylet volt az a robbanás, amely a kelet-kínai Csiangszu tartományban, egy óvodánál történt csütörtökön, és nyolc halálos áldozatot követelt. A feltételezett merénylő, egy 22 éves férfi is meghalt, a lakásában robbanóanyagokat találtak a nyomozók.