Külföld

Egyre nagyobb Izrael szomjúsága

Vizet pumpálnak vissza eddigi forrásaikba

Komoly vízhiánnyal néz szembe Izrael, elkezdtek kiszáradni édesvízforrásai. A Kinneret-tó és a Jordán folyó elöntözése komoly feszültségeket kelthet a régióban, ha a zsidó állam új vízforrásra akarja majd rátenni a kezét.

Kiszáradóban vannak Izrael vízforrásai az izraeli vízügyi hatóság szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn.

Öt aszályos év után annyira drámai a helyzet, hogy ha a következő télen átlagos mennyiségű csapadék esne, már az sem tudná megállítani a vízforrások kiszáradását. Az Izrael legnagyobb édesvíztartalékát jelentő Kinneret-tónak (bibliai nevén: Genezáreti-tó) az összes eddig mértnél alacsonyabb a vízállása. A súlyos változás már szabad szemmel is jól látható, ezért a tóból már nem pumpálnak vizet az országos hálózatba, sőt azt tervezik, hogy a tengervíz-sótalanító telepek vizét fogják visszavezetni kiszáradásának megakadályozására. A Kinneret-tóba ömlő Jordán folyó vizének egy jelentős részét Izrael északi részén elöntözik, ahol a korábbi sivatag helyén nagy területen termelnek trópusi gyümölcsöket. A tóból való kilépése után pedig szennyvizet öntenek a Jordán folyóba, így alsóbb szakaszának vize már öntözésre sem használható, nemhogy lakossági fogyasztásra.

A tízes kereskedelmi tévé híradása szerint már jelenleg is a tengerparti sótalanítók fedezik a lakossági vízfogyasztás mintegy 80 százalékát, és a jelenleg működő öt sótalanító mellé két újabbat fognak építeni.
A Kinneret mellett a források hozama és a felszín alatti édesvízkészlet is csökken: az elmúlt öt év súlyos szárazsága nyomán mintegy 2,5 milliárd köbméternyi víz hiányzik.

Izrael helyzete azonban még így is viszonylag jónak tekinthető a kiszáradással küzdő térségben a szomszédos országokhoz képest, mert előzetesen felkészültek az ínséges időkre tengervíz-sótalanítók és a lakossági fogyasztás csaknem nyolcvan százalékát ipari-mezőgazdasági felhasználásra visszaforgató víztisztító telepek építésével.

A tendenciákból az a kép rajzolódik ki, hogy nemcsak Izrael gazdaságpolitikájában, de külpolitikájában is egyre fontosabb szerep jut majd a vízforrásoknak. A könnyebben elérhető célpont Libanonban a Litáni folyó, ám ennek vízhozama kevesebb mint egymilliárd köbméter évente. Távolabbi célként Szíriában az Eufráteszhez próbálhatnak hozzáférni, vagy a Nílushoz Egyiptomban. Előbbivel a gond az, hogy Törökország egyre többet használ el a vizéből öntözésre, és Irán térnyerése sem kedvez a zsidó államnak Szíriában. Utóbbihoz pedig nem egy instabil országon keresztül vezet az út, hanem Egyiptomon át, így ott kevésbé valószínű háborús megoldási kísérlet, inkább megegyezésre törekedhetnek majd a felek.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom