Külföld
Egyre inkább beáll a Nyugat Guaidó mögé
Erősödnek az önjelölt venezuelai államfő melletti nemzetközi hangok, Maduro oldalán
Egyre kevesebb szövetségest tud maga mellé állítani Nicolas Maduro elnök belföldön, külföldi barátai – Oroszország, Kína, Törökország – pedig nagyon távol vannak. Moszkva most azonban nyilvánvalóvá tette: szóba sem akar állni Guaidóval, nem vették és nem is tervezik vele felvenni a kapcsolatot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap közölte: nem folynak tárgyalások Moszkva és Caracas között a Maduro venezuelai elnöknek nyújtandó esetleges orosz katonai és pénzügyi támogatásról – összeesküvés-elméletnek és kacsának nevezve a Reuters hírügynökség értesüléseit, miszerint elnöki rendeletre orosz zsoldosok indultak útnak, hogy megvédjék Madurót. Peszkov azt is állította, hogy a múlt szerdai moszkvai orosz–török államfői találkozón nem esett szó Venezueláról, noha utána mind Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon támogatásáról biztosította Madurót.
Peszkov természetesen az amerikai beavatkozást jelölte meg a venezuelai válságban a legnagyobb veszélynek, s azt is mondta, hogy a hatalmat „elbitorló” Guaidó elismerése is amerikai beavatkozásra utal. Peszkovnak van mire alapoznia érvelését, például az amerikai The Wall Street Journal cikkére, miszerint az ellenelnök telefonon egyeztetett Mike Pence amerikai alelnökkel a történtek előtt.
Eközben Ausztrália és Izrael – az Egyesült Államok szoros szövetségesei – ugyancsak elismerték elnökként Guaidót. Az izraeli sajtó szerint egyértelmű volt az amerikai kérés emellett, az eddigi habozás oka a venezuelai zsidóság helyzetéért való aggodalom volt. Washington pedig Guaidó emigráns szövetségesét, Carlos Alfredo Vecchiót ismerte el mint Venezuela amerikai diplomáciai ügyvivőjét. Emlékezetes: szombaton Párizs, Berlin, London és Madrid nyolcnapos ultimátumot adott Madurónak egy új választás kiírására, aki ettől mereven elzárkózott.
Guaidó eközben az amerikai CNN szerint arra kérte a londoni pénzintézeteket, hogy ne adják ki az ott tárolt venezuelai aranytartalékokat Madurónak – az elnök megpróbálta ugyanis korábban értékesíteni azt. Szerdára az ellenzék további tiltakozást hirdetett meg azért, hogy engedjék be az országba a külföldi segélyszállítmányokat, illetve hogy nyomást gyakoroljanak a lejáró ultimátum napján. Az eddigi tüntetéseken civilek szerint 35 ember vesztette életét, és 850 személyt tartóztattak le.
A napokban egyébként elsősorban a fegyveres erők támogatásáért vetélkednek egymással a felek, s a jelek szerint a korábban lojális tisztikar Maduro-hűsége is kezd meginogni.