Külföld

Egy s más a fegyverekről: továbbra is Washington a legjobb eladó a piacon

A Lockheed Martin nagyobb értékben adott el katonai eszközöket, mint a teljes orosz hadiipar, Donald Trump kormánya tovább emelné az összegeket

Tovább növelte fegyverexportját az Egyesült Államok 2018-ban, bár már 2017-ben is a világ hadiipari piacának legnagyobb szereplője volt.

rakéta 20190206
A Lockheed Martin egyik rakétája egy washingtoni haditechnikai kiállításon (Fotó: AFP - Jim Watson)

Az Egyesült Államok a 2018-as pénzügyi évben 55,6 milliárd dollár (majdnem 15 ezer milliárd forint) értékben exportált fegyvereket, ami 33 százalékos növekedés az előző évhez képest. Donald Trump kormánya 2018 áprilisában új fegyvereladási politikát hirdetett, eltörölve a korlátokat, és kijelentették, hogy az amerikai diplomatáknak mindent meg kell tenniük, hogy a külföldi kormányokat rávegyék az amerikai fegyverek vásárlására. A Trump-kormány egyértelműen a fegyveripar bővítésével is az újabb munkahelyek létrejöttét és a gazdasági fejlődés megőrzését szeretné elérni.

Egyébként nem a 2018-as év tartja a rekordot, mivel 2012-ben az Egyesült Államok 69 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket, igaz, abban az évben Szaúd-Arábia 84 darab F15-ös vadászrepülőt vásárolt, ami önmagában 29 milliárd dollárral dobta meg az összeget. Egyébként az amerikai fegyverexport legnagyobb felvevője ma is a közel-keleti monarchia. Nem véletlen, a jemeni háborús szerepvállalás és a Hasogdzsi-ügyben tanúsított amerikai passzivitás, az amerikai kormány nem szívesen ítélné el legjobb vevőjét.

A CNN amerikai hírtelevízió keddi riportja szerint egyébként az amerikai fegyverek egy része szélsőséges iszlamista szervezetek kezére kerülhetett, így az Al-Kaida és a Hezbollah is részesülhetett a szaúdiaknak eladott haditechnikából. Az Al-Kaida helyi szervezete 2015-ben szövetséget kötött Rijáddal, a húszik ellen fordult, és Szaúd-Arábia támogatja őket fegyverekkel, a síita erők pedig zsákmányként jutottak az amerikai eszközökhöz, amelyeket egyes jelentések szerint Iránban igyekeznek lemásolni. Donald Trump amerikai elnök többször hangsúlyozta, nem áll szándékában felmondani a Rijáddal kötött, több milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodásokat, mert abból Oroszország és Kína húzna hasznot.

Afganisztánban sincs minden rendben, ahova 159 UH–60 Black Hawk típusú helikoptert szállítana le az Washington, de az afganisztáni újjáépítést felügyelő SIGAR jelentése szerint az afgán légierőnek sem megfelelően képzett pilótái, sem karbantartó személyzete nincs. Közben egyébként folynak a tárgyalások a tálibok és a kormány között, ami hosszú távon akár azt a paradox helyzetet is okozhatja, hogy az amerikai helikopterekkel olyan kormány rendelkezik majd, amelyben tálibok is helyet kapnak.

Az is árulkodó, hogy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint 2017-ben a száz legnagyobb fegyvergyártó cég közül negyvenkettő amerikai volt, ezek összes eladása a kormányzati és magánüzletekkel együtt elérte a 226,6 milliárd dollárt. Az amerikai cégek után a második helyre Oroszország futott be, de beszédes adat, hogy míg az orosz vállalatok összesen 37,7 milliárd dollár értékben adtak el fegyvereket, addig a világ legnagyobb fegyvergyártója, az amerikai Lockheed Martin egyedül 44,9 milliárd dolláros eredményt ért el. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a SIPRI nem jutott hozzá kínai vállalatok adataihoz.


Röviden

Konzuli képviseletet nyitott Miamiban Magyarország. A képviseletet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter avatta fel, aki az MTI-nek elmondta: a nyitás indoka az ott élő magyarok közösségeivel való kapcsolattartás, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint az ott nyaralók konzuli ügyeinek intézése. Szijjártó hangsúlyozta: „dinamikusan bővülnek” kapcsolataink az Egyesült Államokkal.

Elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Dél-Korea között az ázsiai országban állomásozó amerikai csapatok költségeinek új megosztásáról – adta hírül hétfőn az amerikai külügyminisztérium. A CNN értesülése szerint Dél-Korea csaknem 1 milliárd dollárra emeli éves hozzájárulását a korábbi 848 millió dollárról. Az ázsiai-országban 28 ezer 500 amerikai katona állomásozik.

Az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozása Venezuelában hatalmas véráldozattal és katonai veszteségekkel fog járni – jelentette ki Nicolás Maduro venezuelai elnök az RT orosz televíziónak. Az EFE spanyol hírügynökség közben azt közölte, hogy a magát két hete elnöknek nyilvánító Juan Guaidó már decemberben amerikai kormányzati tisztségviselőkkel találkozott Washingtonban. (UT)