Egeresi Zoltán: Keményen ellenállnak a kurdok, elhúzódhatnak az utcai harcok a városokban

- Mennyi esélyük van ellenállni a kurdoknak?

- Afrín területét szinte minden oldalról körülzárták a török és a velük szövetséges arab csapatok. Egyedül délkeleti irányban, egy szakaszon érintkezik a kurdok és a szíriai kormány által uralt terület - ez az egyébként nem keskeny rész még utánpótlási vagy menekülési útvonalként szolgálhat a kurd erőknek. Afrín több százezres, javarészt kurd lakossága ellenzi a török fennhatóságot, így a mintegy 8-10 ezer fő közé tett kurd csapatok (YPG) egy „eltökélt” hátországra számíthatnak. Ráadásul Afrín inkább dombos, hegyes, erdős terület, ahol a támadó csapatok előrehaladása is nehezebb, mint például az Eufrátesz pajzsa idején, egy éve bizonyos észak-szíriai területek elfoglalása volt egy sík terepen. Végezetül ki kell emelni, hogy a városok, főleg Afrín városának elfoglalása szintén problémás lesz, mivel az utcai harcok rengeteg időt vagy nagy emberáldozatot jelentenek.

- Erdogan gyors győzelmet remél, sikerülhet-e?

- A török vezetésnek egy gyors, mondhatni villámhadjárat lenne az érdeke, ami egyrészt a nemzetközi közösséget állítaná kész helyzet elé, másrészt a török közvéleményt is a kívánt módon befolyásolná, a már most is kampányüzemmódban lévő országban pedig egy gyors, látványos, sikeres hadjárat nagy népszerűséget biztosítana a török államfőnek. Az erőviszonyok a törököknek kedveznek, hadseregük a beszámolók szerint több mint 6000 fővel vesz részt a hadműveletben, s nemcsak nehéz fegyverzettel, hanem légierővel is rendelkezik. Ezt egészíti ki több mint húszezer, arabokból és türkménekből álló csapat. Ezzel három-négyszeres fölényben vannak a YPG egységeihez képest.

- Miért mondják a kurdok, hogy visszaverték a törököket? Mi az igazság?

- Már a hadjárat elején is kemény ellenállásba ütköztek a törökök. Amit eddig látunk, hogy az offenzíva harmadik napján csak pár falut sikerült megszerezniük, ami nem túl nagy eredmény a hosszú hónapok óta tartó előkészületek, emberfölény és légi támogatás tükrében.

- Mit léphetnek minderre a „nagyok”?

- Francia kezdeményezésre az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. A cél az offenzíva leállítása. A nagyhatalmak közül az Egyesült Államok és Oroszország érdekelt leginkább a térségben. Washington néhány nyilatkozattól eltekintve, úgy tűnik, eddig nem helyezte nyomás alá Törökországot az offenzíva leállítása ügyében, ami azt is jelenti, hogy Afrínt nem tekinti érdekszférának, noha az észak-szíriai kurdok által uralt többi területen amerikai támaszpontok és csapatok is állomásoznak (ezek elleni török hadjárat nincs is napirenden). Az afríni terület helyzetében az orosz álláspont volt a perdöntő: tavaly tavasztól egészen a múlt hétig orosz csapatok állomásoztak Afrínban, ezeket kivonták a török csapásirányból. Ez azt jelentette, hogy a török csapatok zöld utat kaptak.