Külföld

Dzsihadisták várnak a parancsra

Az Iszlám Államnak igenis köze van az iszlámhoz a canterburyi érsek szerint

Be kell fejezni annak hangoztatását, hogy az Iszlám Államnak „semmi köze az iszlámhoz”, mert ezzel csak megnehezítjük a szélsőségesség elleni harcot – hangsúlyozta a párizsi katolikus intézetben tartott beszédében Justin Welby canterburyi érsek.

Az anglikán egyház feje arra a – mások mellett Boris Johnson brit külügyminiszter által is hangoztatott – nézetre reagált, miszerint az Iszlám Államra az iszlám említése nélkül kell utalni, hiszen a dzsihadisták az iszlám tanításai ellen cselekszenek. Welby szerint viszont, „ha a vallási indíttatású erőszakot pusztán biztonsági vagy politikai kérdésnek tekintjük, akkor hihetetlenül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen fellépni ellene”.

Az Iszlám Állam körülbelül nyolcvan harcosának adta ki a parancsot, hogy maradjon Európában, és ahelyett, hogy a Közel-Keletre utazna, a kontinensen kövessen el terrortámadásokat – írta a holland terrorelhárítás egyik vezetőjére, Dick Schoofra hivatkozva az orosz RT. Schoof szerint náluk is nagy esély van egy merényletre, hiszen négy-ötezren mentek Irakba és Szíriába harcolni Európából, csaknem háromszázan Hollandiából. Hasonlóan fogalmazott a múlt hónapban a belga szövetségi ügyészség vezetője, Eric van der Sypt is, aki szerint az Iszlám Állam már nem a közel-keleti harcokban tart igényt az európaiakra.

Többek között Svédországból is jelentős számban utaztak a Közel-Keletre harcolni az elmúlt években. Bár jellemzően bevándorlók indulnak útnak, a The Local svéd kiadása – a Göteborgs Tidningre hivatkozva – arról írt, hogy bizonyos Michael Skramo (felvett nevén Abdul Samad al Swedi) két éve feleségével és négy kisgyerekével Rakkába költözött, s azóta több dzsihadista propagandavideóban is feltűnt.

A lap szerint a svéd hatóságoknak bő egy évbe telt, mire ezt észrevették, és nem utalták tovább számára a családi pótlékot. Norvégiában nagyszabású razziát tartott a múlt héten a rendőrség, hetvenhárom afgán férfit vett őrizetbe, hogy kiutasítsák őket az országból, mivel a hatóságok elutasították a menedékkérelmüket. Alig tízperces bírósági tárgyalásokon döntöttek a sorsukról, legtöbbüknél azért született döntés a kiutasításról, mert fiatalkorúnak mondták magukat, miközben nem azok.