Külföld

Durván provokál Ukrajna

Az ukrán belügy emberei törtek be a tiszasalamoni iskolába a címeres magyar zászló és a Himnusz miatt

A csaknem színmagyar Tiszasalamon általános iskolájában razziázott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) magyar jelképekre vadászva. A helyiek, a térség kisebbségpolitikai szakértője és a felelős szakpolitikus szerint is provokáció történt, és sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), sem pedig Budapest nem hagyja annyiban a dolgot.

A szovjet időket idéző eljárás bolygatta fel Tiszasalamon magyarságának életét: mint arról a Karpataljalap.net beszámolt, a helybéli iskola igazgatóját szerda este ukrán belügyesek hívatták be az intézménybe, majd a jelenlétében levették a külső falról a címeres magyar zászlót, s az iskola folyosóján az ukrán címer, himnusz és zászló mellé kiállított magyar jelképeket, arra hivatkozva, hogy azokat tilos így közszemlére tenni, mert szerepel rajtuk a magyar címer.

Az iskolába érkező tanárok és diákok mindebből csak annyit vettek észre, hogy a nevezett jelképek eltűntek, s később derült fény az éjszakai akcióra, amikor az iskolában dolgozó KMKSZ-tag tanárnő, Palkó Katalin kérdéseire a hírportál megkereste az iskola igazgatóját.

Maga a KMKSZ felháborítónak tartja a történteket, Balogh Lívia járási elnök közölte, feljelentést tesznek – maga a zászló két évtizede a helyén van, s eddig egyetlen ukrajnai hivatalt, szervet, döntéshozót nem zavart.

S mint arra a helyiek és lapunknak Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa rávilágított, a jelképek jogszerűen voltak kihelyezve, összhangban a nemzeti kisebbségekről szóló, 1992-es ukrán törvény 6. cikkelyével, amely minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot.

A kutató aláhúzta, hogy nem egyedülálló az efféle direkt magyarellenes atrocitás, s főleg az elmúlt két évben sűrűsödtek meg az ilyen esetek, amelyeknek magyarellenes indítékai egyenként sosem bizonyíthatók, de a tendencia sokatmondó. Főleg, ha összevetjük a kijevi televíziók magyar szeparatizmussal riogató adásaival. Mint Fedinec Csilla rámutatott, az ország keleti felén zajló háború és a de facto elszakadt területek miatt a kormány frusztrált, és attól tart, hogy a szintén peremvidéki magyarok, a románok vagy a tatárok is hasonló ösvényre lépnek majd. Ugyanakkor aláhúzta: az sem véletlen, hogy az ukrán többségű kárpátaljai megyei tanács kiállt a kisebbségek mellett az oktatási törvény ügyében, tudván, hogy szó sincs semmilyen magyar szeparatizmusról.


Grezsa: Súlyos következményei lehetnek annak, hogy Kijev újabb vörös vonalat lépett át

Grezsa István 20171005