Döntöttek a kvótáról Brüsszelben

Pintér Sándor belügyminiszter és a belga migrációs államtitkár, Theo Francken (Fotó: Reuters - Francois Lenoir)

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei százhúszezer menekült elosztását a tagállamok között. A megállapodás értelmében egyelőre hatvanhatezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, ötvennégyezer áthelyezéséről pedig később döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján ötvennégyezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból kilencszáznyolcvannyolc menekültet kellene befogadnia.

Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, „az elhíresült kvóták” nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak. „Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem” – tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja azt tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség. „Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a kötelező kvótákat” – reagált Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyból. „Rossz döntést hoztak Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem jelent megoldást és nem fog működni” – mondta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban, egy budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az egész terv „nonszensz, kivitelezhetetlen és megvalósíthatatlan, minden olyan idő, amit az Európai Unió azzal tölt el, hogy erről vitázik, az kidobott”. Később reagált a spanyol kormányfő kritikáira is. Mariano Rajoy azt nyilatkozta egy interjúban, hogy nem ért egyet a magyar kormány döntéseivel, és hangsúlyozta a migránsok jogait. Szijjártó közölte, egyetért a spanyol miniszterelnökkel, a menekültek jogai valóban nagyon fontosak. „Ezért is tette Magyarország azt a javaslatot, hogy az Európai Unió vegye át a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozását, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének, jobb ellátásban részesülnének, és a konfliktus lezárása után visszatérhetnének szülőföldjükre” – hangsúlyozta.

Az európai menekültválságban ez a hét az utolsó esély a folyamatok fölötti ellenőrzés visszaszerzésére – hangsúlyozta pártja, a CSU frakcióülésén Horst Seehofer. A bajor kormányfő az eddiginél is élesebben bírálta a berlini vezetést a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember elején hozott döntés miatt. „A szabályokat Németország helyezte hatályon kívül”, és miközben Bajorország kapacitásait túlterheli a menekültek áradata, Berlinből csak „meleg szavakat” hallani – tette hozzá. A menekültek beáramlása Európába „nagyon rendezetlenül” zajlik, de ennek ellenére „meg kell és meg is fogunk birkózni” vele – mondta a finn kormányfővel tárgyaló Angela Merkel kancellár. Hangsúlyozta, a válság megoldáshoz küzdeni kell a kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is.

Ma nagy a tét

Rendkívüli uniós csúcson, más néven informális Európa Tanács-ülésen vitatják meg ma a kormány- és államfők a migrációs válság fejleményeit és a lehetséges megoldásra vonatkozó javaslatokat. Donald Tusk, a tanács elnöke meghívó levele szerint azt akarja megbeszélni, hogyan lehetséges az együttműködés a Nyugat-Balkán államaival, Törökországgal és a Szíriával szomszédos többi országgal, miként nyújtható nagyobb támogatás az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Világélelmezési Programnak, valamint hogyan juttathatók haza azok, akik nem jogosultak menekültstátusra. A brüsszeli találkozón hazánkat Orbán Viktor kormányfő képviseli, aki előtte részt vesz a Bajorországban kormányzó CSU frakcióülésén a párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában. Horst Seehofer tartományi miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, azért hívta meg Orbánt, hogy együtt keressenek megoldást.

Röviden
Jelenleg valójában jogi válság van

- Egyáltalán nem butaság a Magyarország által épített kerítés címmel közölt vezércikket a román Evenimentul Zilei című konzervatív lap, amelynek szerzője arra a következtetésre jutott, hogy Románia is jobban tenné, ha nem bírálná pusztán imázsépítési céllal a magyar határzárat, hanem tanulna belőle.

- A migrációs válság miatt a cseh katonákat jelenleg elsősorban a cseh határokon, nem pedig a külföldi missziókban kell bevetni – vélekedett Milos Zeman államfő kedden az észak-morvaországi Ostravában. A magyar határzárra célozva megismételte korábbi álláspontját, miszerint a kerítések helyett jobb megoldásnak tartja a határokra hadsereget, rendőrséget és tartalékosokat küldeni.

- Nem járnak a személyszállító vonatok a München–Salzburg vonalon a menekültválság miatt legalább október 4-ig – közölte kedden a Deutsche Bahn német vasúttársaság. A Budapest–Bécs–Salzburg–München vonalon közlekedő Railjet 90-es járat ideiglenesen csak az ausztriai Salzburgig jár.

- Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a migrációval foglalkozó jövő heti rendkívüli ENSZ-tanácskozáson, New Yorkban.

- Nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik, de Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival „képes lenne szembenézni” vele – állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

- Konferenciát tartott kedden Brüsszelben az európai menekülthelyzetről az Antall József Tudásközpont. Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a genfi konvencióban a menekültek fogalmát úgy határozták meg, hogy az csak a saját országukból távozottakra vonatkozik és nem ír elő tehermegosztást az országok között. Orbán Balázs szerint a jelenlegi helyzet valójában jogi válságként minősíthető.