Külföld
Döntő viták előtt az uniós vezetők
A migránsok elosztása helyett a határvédelemre és a helyben való segítségnyújtásra kell koncentrálni a magyar álláspont szerint – szemben a bolgár javaslattal
Ma kezdődik Brüsszelben az Európai Tanács kétnapos ülése. Várhatóan megvitatják a migrációs politika belső és külső dimenzióját, beleértve a közös európai menekültügyi rendszer reformját, a júliusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként megbeszélést folytatnak az EU és a NATO közötti együttműködésről, valamint szó esik a Brexitről, és gazdasági ügyekről, így a következő uniós büdzséről is. A tanácskozás előtt Orbán Viktor részt vesz a néppárti kormányfők egyeztetésén, valamint a V4-ek és Emmanuel Macron francia elnök találkozóján, amit Párizs kezdeményezett.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfőknek kiküldött meghívólevelében a migránsválság mielőbbi megoldását sürgette, kiemelve, milyen erőfeszítésekre van szükség az illegális bevándorlás megfékezésére. Tusk szerint az unió területén kívüli hotspotokat kell létrehozni – a menekültek és gazdasági migránsok szétválasztására szolgáló központok létrehozása régi követelése Bécsnek és a V4-eknek –, a következő büdzsében el kell különíteni egy keretet a migráció kezelésére, fokozni kell az együttműködést a származási és tranzitországokkal. Hangsúlyozta, bármilyen megállapodás alapja, hogy az uniós tagállamok maguk ellenőrizhessék, ki lép be az EU területére. Kitért arra is, hogy óriási nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt.
Ami a migrációt illeti, a tanácskozás zárónyilatkozat-tervezete említi a külső határok hatékony védelmét, az illegális migráció megfékezését, az új útvonalak kialakulásának megakadályozását, az unión kívül létrehozandó hotspotokat, hatékony együttműködést a származási és tranzitországokkal, valamint a már az EU-ban tartózkodó migránsok úgynevezett másodlagos mozgásának megakadályozását.
A külső határvédelem és a hotspotok létrehozása központi része a magyar álláspontnak. Brüsszeli források szerint a budapesti kormány teljesen új megközelítést vár, ami a helyben segítésre és a határvédelemre koncentrál, nem pedig az elosztásra – szemben a most lejáró bolgár soros elnökség javaslatával. Az Európai Bizottság azonban továbbra is ragaszkodik a kvótához, ahogy az Európai Parlament is. Antonio Tajani, a testület olasz elnöke éppen tegnap erősítette meg, kiáll a tavaly elfogadott parlamenti jelentés mellett, amelynek része az állandó, automatikus és plafon nélküli kvótamechanizmus is.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség EU-s ügyekért felelős államtitkára kedden Luxembourgban tárgyalt az uniós ügyekben illetékes miniszterekkel, az MTI-nek a magyar álláspontról elmondta: nem fogadunk el semmiféle olyan kompromisszumot, „amelyben valamilyen formában megmarad a bevándorlók és menedékkérők kötelező elosztása. Magyarországnak sem jogi, sem politikai kötelezettsége nincs arra, hogy bevándorlóország legyen”.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfőknek kiküldött meghívólevelében a migránsválság mielőbbi megoldását sürgette, kiemelve, milyen erőfeszítésekre van szükség az illegális bevándorlás megfékezésére. Tusk szerint az unió területén kívüli hotspotokat kell létrehozni – a menekültek és gazdasági migránsok szétválasztására szolgáló központok létrehozása régi követelése Bécsnek és a V4-eknek –, a következő büdzsében el kell különíteni egy keretet a migráció kezelésére, fokozni kell az együttműködést a származási és tranzitországokkal. Hangsúlyozta, bármilyen megállapodás alapja, hogy az uniós tagállamok maguk ellenőrizhessék, ki lép be az EU területére. Kitért arra is, hogy óriási nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt.
Ami a migrációt illeti, a tanácskozás zárónyilatkozat-tervezete említi a külső határok hatékony védelmét, az illegális migráció megfékezését, az új útvonalak kialakulásának megakadályozását, az unión kívül létrehozandó hotspotokat, hatékony együttműködést a származási és tranzitországokkal, valamint a már az EU-ban tartózkodó migránsok úgynevezett másodlagos mozgásának megakadályozását.
A külső határvédelem és a hotspotok létrehozása központi része a magyar álláspontnak. Brüsszeli források szerint a budapesti kormány teljesen új megközelítést vár, ami a helyben segítésre és a határvédelemre koncentrál, nem pedig az elosztásra – szemben a most lejáró bolgár soros elnökség javaslatával. Az Európai Bizottság azonban továbbra is ragaszkodik a kvótához, ahogy az Európai Parlament is. Antonio Tajani, a testület olasz elnöke éppen tegnap erősítette meg, kiáll a tavaly elfogadott parlamenti jelentés mellett, amelynek része az állandó, automatikus és plafon nélküli kvótamechanizmus is.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség EU-s ügyekért felelős államtitkára kedden Luxembourgban tárgyalt az uniós ügyekben illetékes miniszterekkel, az MTI-nek a magyar álláspontról elmondta: nem fogadunk el semmiféle olyan kompromisszumot, „amelyben valamilyen formában megmarad a bevándorlók és menedékkérők kötelező elosztása. Magyarországnak sem jogi, sem politikai kötelezettsége nincs arra, hogy bevándorlóország legyen”.