Külföld
Donald Trump kicselezné a demokratákat
A kongresszus megkerülésével teremtené elő a mexikói határfal megépítéséhez szükségesösszeget az amerikai elnök, aki tegnap rendkívüli állapotot hirdetett
Kényszermegoldáshoz nyúlt Donald Trump amerikai elnök a rendkívüli állapottal – kommentálta a helyzetet lapunknak Varga Gergely. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arra reagált, hogy Trump rendkívüli állapotot hirdetett, hogy megépíthesse az elnökválasztási kampányában megígért falat a mexikói határra. Trump már korábban is fenyegetőzött a szükségállapottal, miután a kongresszusból nem sikerült kicsikarnia több mint ötmilliárd dollárt a falhoz. Most a költségvetés tervezete után a rendkívüli állapothoz szükséges papírokat is aláírta, majd kivonult a Rózsakertbe, ahol közölte, hogy számos elődje hirdetett korábban szükségállapotot, így ehhez neki is minden joga megvan. Erre szerinte azért van szükség, mert drogkereskedők és embercsempészek és bandatagok szállják meg az Egyesült Államokat a déli határon keresztül. Ennek kapcsán Varga jelezte, bár a rendkívüli állapotban az elnök maga is átcsoportosíthat forrásokat, jogi szempontból nem egyértelmű, hogy erre megalapozottan van-e hatásköre az elnöknek.
Időközben a törvényhozás demokrata képviselői törvénytelennek minősítették a rendkívüli állapot elrendelését, szerintük egy nemlétező válságból indult ki az amerikai elnök.
Varga szerint kérdéses, hogy a fal eredeti formájában fel fog-e épülni, hiszen lehetőség lesz rá, hogy szövetségi bíróságokon megtámadják Trump intézkedéseit. A jogászok többsége úgy véli, valószínűleg elbuknak a kormány intézkedései. Varga szerint a kulcs továbbra is az, hogy vajon valóban fennáll-e olyan nemzetbiztonsági fenyegetettség, amely indokolttá tenné az intézkedést. A Fehér Ház jogászai egyébként azt tanácsolták az elnöknek, hogy ne hirdessen rendkívüli állapotot, mert a falépítéshez szükséges összeget másként, átcsoportosítással is előteremtheti.
Magyar részről Németh Szilárd államtitkár reagált is a bejelentésre. A Facebookon a politikus azt írta: „A bevándorláspárti demokraták nem adtak költségvetési támogatást arra, hogy Trump szavatolhassa az amerikaiak biztonságát és megvédhesse hazája határait. Jó példával jár elöl az európaiak számára is, mert neki első Amerika.”
Kapaszkodik a bársonyszékébe Maduro
Már Donald Trumppal való találkozással is mentegetné legitimitását a venezuelai államfő. Nicolás Maduro az AP hírügynökségnek elmondta, látogatásra hívta Elliott Abramst, az amerikai külügyminisztérium venezuelai különmegbízottját, emellett közölte, hogy külügyminisztere, Jorge Arreaza kétszer is tárgyalt vele. Maduro az interjúban késznek mutatkozott arra is, hogy magával Donald Trump amerikai elnökkel is találkozzon. A venezuelai elnök leszögezte, nem adja át a hatalmat az országban, az amerikai segélyszállítmányokat pedig jelentéktelennek nyilvánította a dollármilliárdos pénzalapokhoz képest, amelyeket befagyasztott. Eközben a kubai kormány is beszállt a konfliktusba, azzal vádolva Washingtont, hogy csapatokat mozgósított a karibi térségbe egy humanitárius beavatkozásnak álcázott katonai fellépés előkészítésére Venezuelában, az érintett térség, a Dominikai Köztársaság külügyminisztere tagadta ezt. Kuba nemzetközi fellépést is sürgetett Maduro érdekében. (VZ)
Röviden
Hazarendelte haiti diplomatái java részét az amerikai külügyminisztérium. A tárca ezt csütörtök este jelentette be, egyúttal figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy a zavaros helyzet miatt ne utazzanak a karibi országba, ahol egy hete erőszakos összecsapások sorozata pusztít, és politikai bizonytalanság uralkodik. Hangsúlyozták, az amerikai kormányzatnak csak korlátozott kapacitása van arra, hogy azonnali segítséget nyújtson a Haitin lévő amerikai állampolgároknak.
Fontos a transzatlanti együttműködés a békés venezuelai átmenet, a szíriai, az afgán és a koreai helyzet rendezése érdekében. Erről péntek reggel egyeztetett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Federica Mogherini uniós főképviselő Brüsszelben. Mogherini közleménye szerint a tárgyaláson téma volt Ukrajna és a Nyugat-Balkán is. Utóbbi kapcsán elsősorban a macedón névvita rendezését követő helyzetről, valamint az EU-s védnökség alatt zajló szerb–koszovói párbeszéd iránti amerikai támogatás kérdéséről volt szó, és a felek megállapodtak abban, hogy kapcsolatban maradnak ezen ügyekben. (VZ)