Külföld
Donald Trump ellen uszít George Soros
Magyarország is téma lesz a demokrata párti zárt tanácskozáson
Bőkezűen támogatta Hillary Clinton demokrata elnökjelölt kampányát, és láthatóan nem nyugodott bele a kudarcba a milliárdos George Soros. Mások mellett az amerikai konzervatív Breitbart hírportál és az orosz RT hírtelevízió is arról számolt be, hogy Soros által fizetett szervezetek állnak a múlt keddi választás után kitört Donald Trump-ellenes tüntetések mögött. Ahogyan az RT rámutatott, a WikiLeaks Clinton kampányfőnöke, John Podesta levelezésében talált egy stratégiai dokumentumot, amely többek között a Soros által támogatott MoveOn nevű szervezetet is említi. A választások másnapján a MoveOn közleményt adott ki, amelyben azt írta, „amerikaiak ezrei gyűlnek össze több száz békés tüntetésen országszerte, így a Fehér Ház előtt is, hogy elutasítsák Donald Trump bigottságát, iszlamofóbiáját, idegen- és nőgyűlöletét”. A Clinton-párti tüntetések ugyanakkor távolról sem békések, több városban is utakat próbáltak meg lezárni, volt kukagyújtogatás, kirakatok betörése, összecsapás a rendőrökkel, akik könnygázt és gumilövedéket is bevetettek.
Ahogy az RT visszaidézte, az amerikai városokban lejátszódó jelenetek ismerősek lehetnek a „színes forradalmakból”, például Ukrajnából, ahol a George Soros által támogatott szervezetek aktív szerepet játszottak az események eszkalálódásában.
Az amerikai sajtóban jellemzően nem a színes forradalmak kapcsán ismerik Soros „demokráciapárti” tevékenységét, hanem onnan, hogy a feketék jogaiért utcára vonuló Black Lives Matter tüntetéseit is támogatta, s e szervezet megmozdulásai is gyakran erőszakba torkollnak. George Soros mindenesetre szóvivője útján tagadta, hogy köze lenne a Trump-ellenes tüntetésekhez.
Donald Trump kampányában többször is támadta az ellenfelét támogató Sorost. A választás után a Twitteren azt írta, „éppen túl vagyunk egy nagyon nyitott és sikeres elnökválasztáson. Most a média által uszított hivatásos tüntetők tiltakoznak”.
A Politico cikke alapján a Mandiner tegnap arról írt, hogy George Soros is felszólal a Demokrata Pártot és liberális civilszervezeket támogató Democracy Alliance lobbicsoport zárt konferenciáján. „Totális lövészárok-háborúra készülnek a gazdag liberálisok Trump ellen az első naptól kezdve” – írta a Politico, felidézve, hogy a szervezetet Soros alapította 2005-ben, a tagság feltétele pedig az, hogy kétszázezer dollárral kell évente támogatni az ajánlott civilszervezeteket. Soros ritkán vesz részt ezeken a találkozókon, most azonban arról fog beszélni, milyen volt az élet Magyarországon „a kommunista és a náci rendszer alatt”. A beszélgetés moderátora szerint azonban Soros nem fogja a Trump-elnökséget a nácizmushoz hasonlítani, ugyanakkor arról is beszélt, hogy még konzervatív politikusok szerint is „az autoriter rendszerekben megszerzett tapasztalatok fontosak lehetnek”. Eredetileg ezúttal sem szerepelt a programban Soros felszólalása, hiszen bízva Clinton győzelmében, az új demokrata elnök első napjairól akartak beszélni, ám végül Trump-ellenes válságtanácskozás lett az eseményből, ahol Soros Magyarországról akar előadni.
Európai hullámok
„Donald Trump győzelme sokkolta az európai politikai és médiaestablishmentet, amely attól tart, hogy az amerikai politikai változás felpörgeti az európai populista pártokat” – írta friss elemzésében a Gatestone Institute. Az amerikai központú agytröszt szerint az olyan választási sikerekre okkal számító erők, mint a holland Szabadságpárt (PVV), bizakodva tekintenek Trumpra, a PVV-elnök Geert Wilders például azt nyilatkozta: „Amerika felszabadította magát a politikai korrektségtől. Az amerikaiak kifejezték vágyukat arra, hogy szabad és demokratikus nép maradjanak. Most Európán a sor, ezt mi is meg tudjuk és meg is fogjuk tenni.” Az elemzés felidézte, hogy a következő tizenkét hónapban több mint egy tucat választás lesz Európában, kezdve a december 4-i osztrák elnökválasztással, ahol a szabadságpárti Norbert Hofer áll nyerésre. Aznap tartanak népszavazást Olaszországban, ahol az elemzés szerint Trump győzelme nehéz helyzetbe hozta a baloldali Matteo Renzit, azon kevés vezető egyikét, aki nyíltan támogatta Hillary Clintont.
Röviden. Peking pragmatikus kapcsolatot remél
- Donald Trump megválasztása semmiképpen sem kérdőjelezi meg a NATO keleti szárnyának megerősítéséről hozott döntést – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő a DoRzeczy című lengyel konzervatív hetilapnak. Az amerikai fejlemények „egy, a világpolitikában bizonyos ideje észlelhető szélesebb jelenség részei, melyeket egyesek jó változásnak neveznek” – mondta. Szydlo ezzel párhuzamot vont a lengyelországi és az amerikai politika között, a „jó változás” ugyanis a Szydlo-kormány jelszava.
- Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Oroszország kész az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok gyors javításán dolgozni, de a moszkvai kormányzat egyelőre keveset tud Trump politikai terveiről. Hozzátette, világos, hogy különbségek lesznek Trumpnak a választási kampány során tett kijelentései és a között a politika között, amelyet majd a beiktatás után fog követni.
- Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő telefonon beszélt egymással pekingi idő szerint hétfőn, kölcsönös tiszteletükről biztosították egymást, és megállapodtak abban, hogy „hamarosan” találkoznak. Trump megköszönte Hszi gratulációját választási győzelméhez, és elmondta: úgy érzi, a lehető legjobb lesz a kapcsolatuk, és ez mindkét ország érdekét szolgálja majd. Hszi kijelentette, hogy mindkét országnak „szüksége van a másikkal való együttműködésre, és sok dologban együtt is tudnak működni”. Trump kampánya során rendszeresen támadta Kínát, árfolyam-manipulátornak nevezte, és azt állította, hogy a Pekinggel kötött kereskedelmi megállapodások az amerikai feldolgozóipar és gazdasági teljesítmény erős visszaeséséhez vezettek. A Reuters által megkérdezett kínai szakértők szerint sokan hiszik Pekingben, hogy Trump retorikáját meghazudtolva pragmatikus lesz, és a kölcsönös előnyök alapján üzletelni akar Kínával.
- A CBS televízió 60 perc című, helyi idő szerint vasárnap este sugárzott műsorában Donald Trump azt mondta: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel jár. Évi négyszázezer dollárral, közölte a riporter, mire Trump azzal replikázott: mivel muszáj valamennyi pénzt elfogadnia, évi egy dollárt fel fog venni. A szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár – hangsúlyozta – az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az általa jelölt főbíró támogatja majd az alkotmány második kiegészítésében rögzített szabad fegyverviselés és -vásárlás jogát. Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, nyolcévi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten.