Külföld

Döcögősen, de javul Magyarország és Románia viszonya

„Nyitottabb az új bukaresti vezetés, de még mindig rettegnek Erdély miatt”

Fontos látogatást tesz a román külügyminiszter hazánkban, és érezhetően pozitívabb az új kormány hozzáállása is. Ez kicsit javíthat az erdélyi magyarok helyzetén, a tüntetések és – paradox módon – George Soros neve viszont ronthat, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Bukarest sosem tesz „ingyen” gesztusokat.

Ma Budapestre érkezik Teodor Melescanu román külügyminiszter, aki nemcsak magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel, de Orbán Viktorral is találkozik majd. A látogatás több lehet protokolleseménynél: a politikai-diplomáciai és gazdasági kapcsolatok élénkítése mellett olyan féltabukérdések is előkerülnek, mint a nemzeti kisebbségek jogai, mi több, Melescanu első román tárcavezetőként szót kap a magyar nagyköveti értekezleten is. A Székelyhon.ro bukaresti külügyi forrásokból úgy tudja, Melescanu javasolni fogja, térjenek vissza a 2000-es évek második felében még rendszeres közös kormányülésekhez.

A két ország kapcsolata fényesnek ugyan nem mondható, de egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy a média leírja – mondta el a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Barabás T. János a szervezet pénteki rendezvényén hozzátette: van román magyarellenesség, és minden politikai konfliktus mögött ott vannak a történelmi sérelmek, ugyanakkor a gazdasági kapcsolataink jók, a magyar vállalatok, mint a Mol vagy az OTP, népszerűek keleti szomszédunknál. Az előrelépés pedig a 2015-ös nyilatkozatháborúhoz képest kifejezetten szembeszökő – mondta. Emlékezetes: tavalyelőtt az illegális migráció megfékezésére felhúzott magyar határkerítés kapcsán – a bevándorláspárti nyugati országok kritikáival összhangban – Victor Ponta akkori kormányfő élesen bírálta Budapestet. Brüsszel azonban bírálta a januárban beiktatott Sorin Grindeanu vezette új szociáldemokrata párti (PSD) kormányt, amely ezért szimpátiával fordul a többi ország felé, amelyet célkeresztbe vett az uniós fősodor – mondta a közeledést Pataky István, a Vásárhelyi Hírek főszerkesztője.

Hozzátette: ugyanakkor van sok akadály is. Például, hogy a román politikai szakértői körökben reális veszélyként számolnak azzal, hogy Orbán és Putyin jó kapcsolata Erdély tekintetében veszélyezteti az ország területi épségét. Emellett a tüntetéseknél is kijátsszák a magyar kártyát, igaz, számunkra meglehetősen érdekes összefüggésben: visszatérő retorikai elem a kormány részéről, hogy az országos demonstrációk mögött Soros György áll, akiről ilyenkor sosem mulasztják el megemlíteni, hogy magyar származású, tehát egy követ fúj nem csak a tüntetőkkel, de mindenkivel, aki Románia egységére tör – írta le a helyzetet Pataky.

A szakértők egyébként úgy látták, a Grindeanu-kormány helyzete nem a tüntetőkön múlik – bár Pataky szerint egyedülálló, hogy alig két héttel a beiktatása után már tüntetők százezrei követelték a kabinet távozását, köszönhetően a meglehetősen nyilvánvalóan átnyomott korrupcióbújtató büntető törvénykönyv módosításának, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója pedig úgy vélekedett, a mostani demonstrálók jórészt az eddig politikailag passzív, fia­tal városi középosztálybeliekhez tartoznak, akik a teljes jelenlegi pártrendszer távozását követelik. A komolyabb ellenfele a kormánynak – és valamennyire minden politikai pártnak, a friss népszerűségének örvendő, új Mentsétek Meg Romániát! Párton kívül – viszont éppen a nagy közbizalomnak örvendő korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A szervezet ugyanis bátran odacsapott az országot átszövő kenőpénzrendszernek – bár indokolatlanul sűrűn csapott le romániai magyar politikusokra is. Mindenesetre az időközben visszavont kormányrendelet híján a PSD elnöke, Liviu Dragnea a DNA vádjai alapján már fél lábbal a börtönben van, a btk.-módosítás pedig Brüsszelben is kiverte a biztosítékot. Grindeanu – akit már bukott embernek tartj a sajtó – pedig éppen Jean-Claude Junckertől, az Euró­pai Bizottság elnökétől kapott alapos fejmosást.

Indokolt lehet tehát óvatosan keresniük Budapest barátságát. Az RMDSZ közvetítőszerepe felértékelődhet – vélte Illyés, Barabás szerint egyenesen itt a lehetősége a pártnak érdemben belépni a román politikába. Mindebbe viszont nem indokolt többet – mint például az autonómia bármilyen formáját, egy tisztességes kisebbségi törvényt vagy egyéb „ingyen” gesztust – belelátni – értettek egyet a szakemberek.


„Piszlicsáré ügyek miatt támadják az RMDSZ-t”

5 perces interjú: Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója

– Mennyire értékelődhet fel a népszerűségét vesztő kormány szemében szövetségese, az RMDSZ?

– A kormánypártot, a PSD-t elsősorban most nem a népszerűségvesztés foglalkoztatja, hiszen nagyon nehéz előrehozott választásokat kierőszakolni ma Romániában. Az RMDSZ két helyzetben lehet nekik most érdekes a Bukarest-Budapest közötti közvetítőszerepe mellett: tartalékként, ha jelenlegi partnerük, a liberális ALDE otthagyja őket, vagy ha alkotmányt akarnak módosítani, amihez kétharmados többség szükséges, és az RMDSZ-szel együtt ebből hatvannégy százalékuk már megvan.

– Miért állt az RMDSZ és a többnyelvű városnévtáblák mellé Kolozsvárott a PSD a polgármester ellenében?

– A többnyelvű táblák kihelyezése sokéves kérdés. Az, hogy Emil Boc polgármester perre megy emiatt, jelzi, hogy úgy ítéli meg, hogy az ő román szavazói számára nem lenne elfogadható egy ilyen gesztus. Ugyanakkor Boc az ellenzéki PNL tagja, a PSD-t – és az ügy mellé felsorakozó Mentsétek Meg Romániát! Pártot is – leginkább ez motiválja. Mindez inkább a helyi román pártok közötti taktikus adok-kapok, semmint igazi morális törésvonal a magyar nyelvhasználat kérdése mentén. Az igazi próbakő – ahogy az RMDSZ is mondta – az lesz, amikor a magyar párt beterjeszti azt a törvényt, amely a nyelvhasználati szabályok egyértelműbbé tételéről szól.

– Mennyiben érezhetjük megalapozottnak a vádat, hogy a DNA „vadászik” a magyarokra?

– Nyilván vannak magyar korrupciós ügyek is, de például az RMDSZ politikusaival szemben nem csak a milliós eseteknél vizsgálódnak, mint román kollégáiknál, hanem kifejezetten piszlicsáré dolgok kapcsán is, például indokolatlan szolgálati gépkocsi-használat miatt. Számos esetben pedig – mint Antal Árpádé vagy Horváth Annáé – érezhetően az RMDSZ legnépszerűbb embereinek mennek neki, máshol meg – mint a vásárhelyi katolikus gimnázium esetében – pedig a magyar egyházaknak.