Diszkrimináció érheti a magyarokat Brüsszelben

„Magyar? Ki, én? – Brüsszel páriáinak naplója” címmel írt a brüsszeli magyar tisztségviselőkről a Politico európai kiadása. Az Orbán Viktor kormányfőt és Navracsics Tibor oktatásért, kultúrért, sportért és ifjúságért felelős uniós biztost ábrázoló karikatúrával indító címlapsztori szerint az elmúlt hat évben Orbán mindenhol hullámokat keltett „lángoló nacionalizmusával és keményvonalas bevándorlásellenességével”, s az „orbánizmus felemelkedése” megnehezíti az uniós intézményekben dolgozó magyarok életét. „A magyar brand némileg sérült Brüsszelben, most jobban, mint bármikor korábban” – mondta a lapnak névtelenül egy magyar tisztségviselő.

A Politico Navracsics Tibort hozta fel példának, felidézve, hogy 2014-es megválasztásakor Brüsszel „nem volt lenyűgözve tőle”, nem voltak kíméletesek vele a meghallgatásokon a második Orbán-kormány alkotmányozási tevékenységében játszott szerepe miatt. A Politico szerint Navracsicsot akkor elkönyvelték egyszerűen „Orbán emberének”, s bár a bővitési tárcára pályázott, végül a Bizottság „egyik legkevésbé fontos feladatkörét” kapta. Várhelyi Olivér, a uniós magyar állandó képviselet vezetője a lapnak úgy fogalmazott: Navracsics – egykori közigazgatási és igazságügyi, majd külügyminiszter – nagyon magas szintű, befolyásos tisztségviselő volt, a neki juttatott portfólió üzenetet jelentett Magyarország felé. A cikk felidézte Navracsics nyilatkozatait, amikor úgy fogalmazott, hogy kihozza a maximumot a portfólióból, ami amúgy tagállami hatáskörben lévő feladatokat fed jórészt.

A Politico szerint a brüsszeli magyarok „másodrangú státuszban” érzik magukat, egy hivatalnok egyenesen úgy fogalmazott: csak úgy lehet túlélni a Bizottságban, ha letagadják, hogy magyarok. Mint írták, hazánk méretéhez képest alul van reprezentálva, Navracsics hivatalán kívül csak egy magyar van biztosi kabinetben, ő is halászattal foglalkozik, ami – ahogy arra Várhelyi is rámutatott a lapnak, elégedetlenségének hangot adva – finoman szólva sem prioritás a tengerrel nem rendelkező Magyarországnak. A magyarok alul vannak reprezentálva a főigazgatóságokon is, és noha ez részben magyarázható azzal, hogy Magyarország relatíve új tagállam, mégis inkább az ország „elszigeteltsége” játszik szerepet abban, hogy nincs sok esély magas pozíciókért lobbizni – ezt erősítette meg a lapnak Andor László volt uniós biztos is. A lapnak nyilatkozó egyik hivatalnok szerint a nyugati sajtóban sokat bírált magyar migrációs politika nem csak a munkavállalókra, hanem a gyerekeikre is kihat, akik nehezebben illeszkednek be a nemzetközi iskolákban.

Valóban nincs egyszerű dolga a magyar biztosnak, hiszen mindent rajta kérnek számon, amit a kormány tesz, „a Bizottság nem semleges intézmény” – fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese. A Politico szerint amikor Navracsics megpróbált Magyarország védelmében felszólalni, gyorsan leintették: kifogásolta, hogy nélküle született döntés a Magyarország ellen szankciókat követelő polgári kezdeményezés jóváhagyásáról, mire Jean-Claude Juncker bizottsági elnök emlékeztette, az ő testületéhez kell lojálisnak lennie, nem Orbánhoz. A Politico hazánk sérelmei között említette, követelő kvóta megszavazását, valamint azt is, hogy a Bizottság nem konzultált Magyarországgal, amikor összehívta a nyugat-balkáni országokat. „Ez nagy bizalomvesztés volt. Együtt kellene dolgoznunk, de ehelyett egyértelműen a nagyobb és régebbi tagállamokat preferálják. Mivel a mi helyzetünk más, utolsóként szoktunk értesülni mindenről” – fogalmazott Várhelyi.