Cserék a félidőben

Ma tartják az Amerikai Egyesült Államokban az úgynevezett félidős választásokat: a választók mind a 435 képviselői mandátumról, valamint a hat évre megválasztott szenátorok mintegy egyharmadáról, 35 főről döntenek, és 36 szövetségi államban kormányzót is választanak az elnöki ciklus „félidejénél”. Trump elnök a „talán legfontosabb” ilyen voksolásnak nevezte a mostanit.

A félidős választásokon általában alacsony a részvétel, de most a demokrata szavazók biztosan kihasználják a lehetőséget a Trump-adminisztráció mozgásterének csökkentésére, a republikánusok pedig azért mehetnek el sokan szavazni, mert félnek a „kék hullámnak” nevezett elsöprő demokrata győzelem lehetőségétől.

A Politico/Morning Consult hétfőn publikált felmérése szerint a szavazók 43 százaléka a demokratákra adná a szavazatát, 40 százalék pedig a republikánus jelöltre voksolna, a többiek pedig még bizonytalanok. A republikánusok persze azt hangsúlyozzák, hogy 2016-ban is a legtöbb felmérés tévedett, de hozzá kell tenni, hogy azóta, pont az említett kudarcból tanulva a közvélemény-kutató intézetek jó része átdolgozta módszertanát. Trump ugyanakkor még hétfőn is „hamis felmérések” közzétételével vádolta például a CNN-t.
A Ballotpedia portál elemzése szerint 80 olyan képviselői körzet van, ahol nagy verseny várható, ebből 71-et a republikánusok, 9-et a demokraták birtokolnak jelenleg. Azért van veszélyben ilyen sok republikánus hely, mert az előző választáson sok billegő, bizonytalan körzetet nyertek meg. A konzervatív Natio­nal Review előrejelzése szerint 26 képviselői helyet hódíthatnak majd el a demokraták, a republikánusok pedig egy minnesotai körzet átpártoltatásával vigasztalódhatnak.

A szenátusban sokkal kisebb az esély arra, hogy a demokraták többséget szerezzenek, mert itt csak a helyek harmadáról döntenek, és ezek nagy része amúgy is az ellenzéki párt kezében van.

A Bloomberg hírügynökség elemzése szerint 1860 óta mindössze három alkalommal fordult elő, hogy az elnök pártja nem veszített a félidős választásokon a törvényhozói helyekből. Ugyanakkor a Politico portál úgy vélekedett, hogy a demokratákat olyan mértékben traumatizálta a 2016-os választásokon elszenvedett vereség, hogy kedden újabb meglepetésszerű választási katasztrófával szembesülhetnek.
Trump elnök a kampány egyik fő témájává a bevándorlást tette, ami megosztja a republikánus politikusokat és elemzőket is, mert egyesek szerint a gazdasági eredményekre kéne koncentrálni. Még az elemzők sem tudják megmondani, bejön-e Trump stratégiája, az már a felmérésekből látható, hogy például a többségében demokrata szavazó latinó lakosságot jobban mozgósítja a bevándorlásellenes retorika.
Az is érdekes, hogy rekordszámban indultak női jelöltek, kisebbségiek vagy transzneműségüket nyíltan felvállalók. Arizonában például mindkét párt női jelöltet indított.

A republikánus Martha McSally az Egyesült Államok első női vadászpilótája, demokrata párti vetélytársa, Kyrsten Sinema pedig politikai programjában fontosnak tartotta megemlíteni, hogy biszexuális.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a képviselőházban a demokraták kerülhetnek szűk többségbe, a szenátusban pedig a republikánusok megőrzik, vagy növelik előnyüket. Ez fontos kérdéseket, mint a bírók elfogadása, továbbra is a kormányzó párt kezében hagyna, de sok alkura kényszerítené az elnököt.

---

Életbe léptek a szankciók Irán ellen

A pénzügyi és az energiaszektort érintő büntetőintézkedések újabb csomagját léptette életbe tegnap az Egyesült Államok Iránnal szemben. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még vasárnap este nyilatkozott a Fox csatornának: a diplomata védelmébe vette a szankciókat, de visszautasította a Teherán szigorúbb megbüntetésére, elszigetelésére vonatkozó követeléseket. Korábban ismertté vált, hogy az amerikai hatóságok nyolc ország esetében engedményeket adtak az Iránnal szembeni szankciók végrehajtására, hogy továbbra is vásárolhassanak iráni kőolajat. London sajnálkozását fejezte ki a szankciók miatt, Berlin szerint pedig lehetővé kell tenni az európai uniós jog alapján legális üzleti kapcsolatok fenntartását Iránnal. Irán meg fogja sérteni az amerikai szankciókat, és továbbra is fog kőolajat értékesíteni – közölte Haszan Róháni iráni elnök.
(ŐM)