Csapatvezetők és csapatjátékosok

Jean-Claude Juncker nemcsak a neveket cserélte le az új Európai Bizottságban, hanem az uniós testület szerkezetét is átalakította. A volt luxemburgi kormányfő döntése alapján a bizottságnak az elnök mellett hét alelnöke – egyikük úgynevezett „első alelnök” –, valamint húsz „egyszerű” biztosa lesz. A különböző területekért – projektekért – felelős alelnökök több biztos portfólióját hangolják össze, munkájuk nyomán a korábbinál teljesebb lesz az együttműködés, a bürokratikusnak tartott intézményrendszer pedig a remények szerint dinamikusabbá válik.

„Meg akarom szüntetni a szekértábor-mentalitást, és új, együttműködésen alapuló, a tényleges változásokat segítő munkamódszert teremtenék” – fogalmazott szerda déli sajtótájékoztatóján Juncker, aki hangsúlyozta, bizottságában nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, hanem csapatvezetők és csapatjátékosok vannak. A holland Frans Timmermans a szabályozás javításáért, az intézményközi kapcsolatrendszerért, a jogállamiságért, valamint az unió alapjogi chartájának megvalósulásáért felelős, s első alelnökként ő lesz Juncker jobbkeze. A finn Jyrki Katainen a foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség ügyeivel foglalkozik. A lett Valdis Dombrovskis az euró, illetve a társadalmi párbeszéd kérdéseiért, az észt Andrus Ansip pedig a digitális egységes piac ügyeiért felelős. A szlovén Alenka Bratusek az energiaunió, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetés és az emberi erőforrások kérdéseiben lesz illetékes. A hetedik alelnököt, az EU kül- és biztonságpolitikájáért felelős olasz Federica Mogherinit korábban bejelentették.
A magyar jelölt, Navracsics Tibor az eddigi híresztelésekkel szemben nem a vámügyi, hanem az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági portfóliót kapta, amely a Dombrovskis által „menedzselt” csoporté. A hazánk által is megcélzott szomszédságpolitikai és bővítési tárca az osztrák Johannes Hahné, s ami a visegrádi négyeket illeti, a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piac, az ipar, a vállalkozások, azon belül a kis- és középvállalatok ügyeiért, a cseh Vera Jourová az igazságügy, a fogyasztóvédelem és a nemek egyenjogúságának kérdéseiért, a szlovák Maros Sefcovic pedig a közlekedésért és űrkutatásért felel.
A belga Marianne Thyssen lett a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a képességek és a munkaerő-mobilitás biztosa, a francia Pierre Moscovici pedig a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért lesz felelős. A román Corina Cretu a regionális politika, a svéd Cecilia Malmström a kereskedelem, a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügy és élelmiszer-biztonság, a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlatváltozás és az energiaügy felelőse lesz. A görög Dimitrisz Avramopulosz kapta a migrációt és általában a belügyeket, a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felel, az ír Phil Hogan pedig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos lett. A horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködés és fejlesztés, a portugál Carlos Moedas a kutatás, tudomány és innováció, a német Günther Oettinger a digitális gazdaság és társadalom, a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítség és válságkezelés, a máltai Karmenu Vella a környezetvédelem, hajózás és halászat, a dán Margarethe Vestager pedig a versenyügy biztosa lesz.

---

Vélemények

Gálik Zoltán (a Budapesti Corvinus Egyetem docense): Az unió növekedése és hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú lehet a magyar portfólió, mivel a fiatalok munkanélkülisége és a szakképzési rendszer tökéletesítése komoly problémát jelentett eddig.

Kurucz Éva (kormányszóvivő): A Jean-Claude Juncker által javasolt biztosi portfólió a jövőről szól, a kormány kiemelkedő sikernek tekinti Navracsics Tibor jelölését erre a feladatra.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja: A feladat kiemelkedő jelentőségű, hiszen meghatározó az európai fiatalok és így Európa jövője szempontjából.

Fidelitas: Navracsics Tibor a megfelelő ember a megfelelő helyen, politikusként és egyetemi oktatóként is bebizonyította: képes határozottan küzdeni a fiatal generációkért.

Rogán Antal (Fidesz): Az oktatás- és ifjúságpolitika Európa jövőjéről szól, az unió szempontjából meghatározók az e területen hozott döntések.

Gyöngyösi Márton (Jobbik): Navracsics Tibor biztosi jelölése a magyar diplomácia súlyát, lobbierejét, illetve ezek hiányát mutatja. A Jobbik reméli, hogy a magyar biztos el tudja érni, hogy ne a liberális értékek erősödjenek, hanem Európa valós kulturális értékei szilárduljanak meg.

Tóbiás József (MSZP): Az, hogy csak ez a poszt jutott nekünk, nem minket, magyarokat minősít, hanem Orbán Viktor miniszterelnököt és az általa működtetett rendszert.

Schiffer András (LMP): A Navracsics Tibor számára felajánlott poszt Magyarország számára stratégiailag sokkal fontosabb, mint azok a feladatok, amelyekről a hírekben szó volt az elmúlt hetekben. Sajnos, a szocialista Kovács Lászlóhoz hasonlóan a magyar biztosjelölt újfent nem a saját kormányzati és közigazgatási tapasztalatainak megfelelő területre kapott felkérést.

Gréczy Zsolt (Demokratikus Koalíció): az új bizottságban Navracsics „a leggyengébb láncszem lett”, a külügyminiszter gyakorlatilag üres portfóliót kapott.

Jávor Benedek (Együtt–PM): Nem veszik komolyan a magyar jelöltet, mert csupa olyan feladat jut neki, ami nemzeti hatáskörbe tartozik.