Külföld

Csalásért bukhatja el mentelmi jogát a jobbikos Kovács Béla

Zárt ajtók mögött tárgyalják az ügyet Brüsszelben

Újra napirendre kerül hétfőn az Euró­pai Parlament jogi bizottságában (JURI) Kovács Béla ügye, ezúttal amiatt, hogy költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt kérte a jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész még szeptemberben – írta tegnap a Magyar Idők.

Ahogyan az az EP oldalán is olvasható napirendtervezetből kiderül, hétfőn az első egyeztetést tartják az újabb mentelmi ügyben, amelynek jelentéstevője a finn zöldpárti Heidi Hautala, neki azt kell megvizsgálnia – ahogyan minden hasonló esetben –, hogy igazságszolgáltatás vagy politikai lejáratás az eljárás valódi célja. A mentelmi ügyekkel zárt ülésen foglalkoznak a JURI-ban, egy alkalommal Kovács Béla is felszólalhat majd. A következő lépés, hogy a bizottság egyszerű többséggel szavaz a javaslatról, ami aztán az EP plenáris ülése elé kerül. A képviselők mentelmi jogának felfüggesztését szinte mindig meg szokta szavazni az EP, különösen, ha független, frakcióhoz nem kötődő képviselőről van szó, mint amilyen Kovács is. A Magyar Idők cikkéből kiderül, hogy a gyanú szerint Kovács Béla néhány éve féléves szakmai gyakorlatokra kötött szerződéseket magánszemélyekkel, akik valódi munkát nem végeztek, de anyagi előnyökhöz jutottak.

Heidi Hautala irodájától nem tudtunk meg ennél többet, tekintettel arra, hogy az ügy ebben a szakaszában „szigorúan bizalmas”. Az ügyészség korábban már kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését a kémügyben, a kérelmek ugyanakkor mindig egy adott ügyhöz kötődnek, ezért nyújtottak be újabbat. Névtelenség mellett nyilatkozó parlamenti forrásunk kifejtette, csalással vádolják a képviselőt, mivel pénzt vett fel több gyakornok fizetésére, „csak ők végül sosem bukkantak fel”. Természetesen minden EP-képviselőnek van lehetősége pénzt igényelni a gyakornokok juttatásaira és egy sor egyéb okkal, de nem magáncélra.