Külföld
Csak népszavazással mondhatunk nemet az uniós kötelező betelepítési kvótára
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményez a kormány a kötelező betelepítési kvótáról. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – ismertette akkor a referendum kérdését a kormányfő. Orbán kifejtette: a kérdés azt jelenti, hogy ezt a döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet. Európa egyik legfőbb értékeként hivatkozott a demokráciára, megjegyezve: az Európai Unió is a demokrácia pillérein áll. „Ez pedig azt jelenti, hogy nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket” – hangoztatta.
A kormány azonnal be is nyújtotta a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely február 29-én tárgyalt róla. Patyi András, az NVB elnöke a kérdés hitelesítése mellett érvelt, miután álláspontja szerint az nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének. A kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amiben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható – hangsúlyozta a testület elnöke. Bár a vitában több ellenvélemény is elhangzott, a testület végül nagy többséggel hitelesítette a kezdeményezést.
A határozat ellen azonban többen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián. A legfőbb bírói fórum május 3-án tárgyalta a beadványt, és elutasította a jogorvoslati kérelmeket. A Kúria megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvényről és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. Álláspontja szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státusban és mennyi ideig tartózkodhatnak, alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik. A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének is megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. Az Országgyűlés ezek után május 10-én határozatban rendelte el a népszavazást. A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, öt független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről. Egy magánszemély azonban a tizenöt napos határidőn belül az Alkotmánybíróságon megtámadta a parlamenti határozatot. Az indítványozó egyebek mellett azzal érvelt, hogy a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, de kifogásolta azt is, hogy csak a törvényalkotási bizottságban folyt a határozatról részletes vita, holott ezt az Európai Ügyek Bizottságában is le kellett volna folytatni. Az AB-nak harminc napja van az indítvány elbírálására. Ha elutasítja, akkor az ügy már a köztársasági elnök elé kerül, aki kitűzi a népszavazást az erről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra.