Külföld
„Csak a németek pénzét akarják”
Kiszorítaná Németország a balkáni bevándorlókat – a romák nem az üldöztetés elől menekülnek Nyugatra a szerb vezetés szerint
Újabb balkáni országok biztonságossá nyilvánításával fékezné meg Berlin a bevándorláshullámot. A Die Welt minapi cikke sorra vette, hogy elsősorban mely országokból érkeztek migránsok 2015 év első fél évében Németországba: 35 ezer ember érkezett Szíriából, 31 ezer Koszovóból, 22 ezer Albániából, 14 ezer Szerbiából, kilencezer Irakból, 8179 Afganisztánból, 6704 Macedóniából, négyezer Boszniából, 3636 Eritreából és 2864 Nigériából. A felsorolt balkáni országok – kiegészülve Montenegróval – a menedékkérők negyven százalékát teszik ki, pedig sem menekültstátusra, sem más jogcímen való tartózkodási engedélyre nincs esélyük. Az ellátásukról azonban az eljárás végéig gondoskodnia kell az államnak: átlagosan öt hónapon keresztül havi 140 eurót kapnak, kitoloncolásuk után akár egy évig is megélnek ebből a pénzből.
Amióta tavaly ősszel Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát átsorolták, az ezekből az országokból érkező menedékkérők számának növekedése lassult, az első fél évben a kérelmek aránya már csak 23 százalékkal emelkedett éves összevetésben, míg az albán, koszovói és montenegrói állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma robbanásszerűen, 515 százalékkal nőtt.
A konzervatív CDU/CSU pártszövetség hetek óta sürgeti, hogy a többi nyugat-balkáni országot is sorolják át, szociáldemokrata koalíciós partnerük (SPD) erre egy bevándorlási törvény megalkotásának fejében hajlandó. A németországi nagykoalíciónak nincs többsége a felsőházban, a menekültügyi eljárásról szóló törvény módosításához a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat támogatása is szükséges. Keddi lapjelentések szerint viszont Baden-Württemberg tartomány zöldpárti miniszterelnöke, Winfried Kretschmann nyitott a módosításra, de csak akkor, ha az bizonyíthatóan csökkenti a menekülthullámot. A biztonságos származási ország státus azzal jár, hogy hamarabb elutasítják a kérelmeket, és Németország elhagyására kötelezik a kérelmezőket, akiknek soraiban a Nyugat-Balkán esetében jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
„Ezek nem is menedékkérők. Csak a németek pénzét akarják” – közölte a szerb kormányfő a német Süddeutsche Zeitungnak. A Szerbiát elhagyó emberek többsége roma, pedig Szerbiában a romáknak nincsenek politikai ellenfeleik, és a kormány aggódik az életkörülményeik miatt – tette hozzá Aleksandar Vucic. Arra a kérdésre, hogy miért nehezebb a romák sorsa, mint másoké, azt mondta, hogy ez történelmi okokból alakult így, és a romák hagyományosan szegények.
A vasúti alagutat működtető Eurotunnel társaság tegnap este arról számolt be, hogy keddre virradóra tömegesen próbáltak illegálisan átjutni a Csatorna-alagúton Angliába a francia oldalon várakozó migránsok.
Terrorgyanú Lengyelországban
Mintegy kétszáz embert tart megfigyelés alatt a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel együttműködő potenciális terroristaként, közülük a legnagyobb csoportot az egykori csecsen menekültek képezik. A két csecsenföldi háború idején, főleg az ezredfordulón a Lengyelországba menekült csecsenek egy része ma Szíriában és Irakban harcol a dzsihadisták oldalán. A csecseneken kívül a lengyel titkosszolgálat egy kisebb, öt-tíz fős lengyel csoportot is megfigyelés alatt tart, amelynek tagjai nyugat-európai államokba, Németországba, Norvégiába vagy Franciaországba kivándorolva muzulmán hitre tértek, kapcsolatba léptek az Iszlám Állam sejtjeivel, majd Szíriába utaztak.