Külföld
„Clinton barátai terroristák barátai”
Assange: A demokrata elnökjelölt alapítványát az Iszlám Államot finanszírozó országok támogatták, cserébe fegyvert kaptak
Megtévesztette az amerikai közvéleményt Hillary Clinton demokrata elnökjelölt azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben támogatják az Iszlám Államot a Fehér Ház számára szövetségesnek számító öböl menti monarchiák, Szaúd-Arábia és Katar – derül ki abból a ma adásba kerülő exkluzív interjúból, amelyet a WikiLeaks alapítója, Julian Assange adott az orosz RT-nek. A WikiLeaks a múlt hónapban szivárogtatott ki egy e-mailt, amelyet Clinton írt 2014-ben, s arra kérte az akkor Barack Obama amerikai elnök tanácsadójaként dolgozó John Podestát, hogy gyakoroljanak nyomást Szaúd-Arábiára és Katarra, amelyek logisztikailag és pénzügyileg is támogatják az Iszlám Államot és más radikális szunnita szervezeteket. Assange hangsúlyozta, Washingtonban is tudnak arról, hogy szövetségeseik támogatják az Iszlám Államot, ám mindeddig arra hivatkoztak, hogy csak bizonyos lázadó hercegekről van szó, pedig pontosan tudják, hogy maguk a kormányok segítik a terroristákat. Felidézte, Hillary Clinton külügyminisztersége alatt Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és Marokkó jelentős támogatást nyújtott a Clinton-alapítványnak, a minisztérium pedig fegyvereladásokat hagyott jóvá számukra. A világ legnagyobb fegyvereladásait bonyolították le Rijáddal, összesen nyolcvanmilliárd dollár értékben, emelte ki Assange, és igennel válaszolt arra az újságírói felvetésre, hogy eszerint ugyanazok pénzéből emelkedett fel az Iszlám Állam, akik a Clinton-alapítványt is támogatják. Assange egyúttal visszautasította azt a vádat, hogy az oroszok utasítására Donald Trump választási győzelmét szolgálná. Kifejtette, szerinte nem engedik nyerni a republikánus jelöltet, hiszen a bankok, a titkosszolgálatok, a fegyvergyártók, a külföldi tőke és a média is ellene van.
A The Wall Street Journal arról írt, hogy az FBI nyomozói már februárban elegendő bizonyítékot találtak ahhoz, hogy a Clinton-alapítvány ellen vizsgálatot indítsanak. Az alapítvány egyes nagy adományozói ugyanis kivételes elbánásban részesültek a külügyminisztériumban Hillary Clinton külügyminisztersége idején. Az igazságügyi minisztérium meg nem nevezett vezetői és az FBI egyes tisztségviselői azonban úgy ítélték meg, hogy a bizonyítékok nem elegendőek, noha rendelkezésükre állt egy titokban rögzített hangfelvétel, amelyen egy korrupcióval gyanúsított személy a Bill és Hillary Clintonnal kötött állítólagos megállapodásáról beszél.
Clinton kommunikációs igazgatója, Jennifer Palmieri a napokban élesen bírálta az FBI igazgatóját, mert értesítette a kongresszus néhány politikusát, hogy újraindítja a nyomozást Clinton e-mailjei ügyében. A WikiLeaks új kiszivárogtatása szerint Palmieri ellenszenve James Comey iránt nem új keletű, tavaly ősszel sem tartotta bölcs döntésnek a kinevezését.
A The Wall Street Journal arról írt, hogy az FBI nyomozói már februárban elegendő bizonyítékot találtak ahhoz, hogy a Clinton-alapítvány ellen vizsgálatot indítsanak. Az alapítvány egyes nagy adományozói ugyanis kivételes elbánásban részesültek a külügyminisztériumban Hillary Clinton külügyminisztersége idején. Az igazságügyi minisztérium meg nem nevezett vezetői és az FBI egyes tisztségviselői azonban úgy ítélték meg, hogy a bizonyítékok nem elegendőek, noha rendelkezésükre állt egy titokban rögzített hangfelvétel, amelyen egy korrupcióval gyanúsított személy a Bill és Hillary Clintonnal kötött állítólagos megállapodásáról beszél.
Clinton kommunikációs igazgatója, Jennifer Palmieri a napokban élesen bírálta az FBI igazgatóját, mert értesítette a kongresszus néhány politikusát, hogy újraindítja a nyomozást Clinton e-mailjei ügyében. A WikiLeaks új kiszivárogtatása szerint Palmieri ellenszenve James Comey iránt nem új keletű, tavaly ősszel sem tartotta bölcs döntésnek a kinevezését.