Külföld
Ciprasz kormányt alakíthat
Pragmatikus döntést hozott a radikális baloldali Sziriza elnöke, jobboldali párttal köt koalíciót
Letette hétfőn a miniszterelnöki esküt Alekszisz Ciprasz, a görög előre hozott parlamenti választásokon győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) elnöke. A negyvenéves politikus az eddigi legfiatalabb kormányfő, s az egyetlen, aki balra áll a szociáldemokratáktól. A Sziriza a vasárnapi voksoláson a szavazatok 36,3 százalékának megszerzésével ugyan megelőzte a 27,8 százalékot elérő konzervatív Új Demokráciát (ND), azonban éppen hogy lemaradt az abszolút többségről a parlamentben, eredménye ugyanis a háromszáz fős törvényhozásban 149 mandátumot jelent. Ciprasznak koalíciós partnerre volt szüksége, s miután az újfasiszta Arany Hajnal szóba sem jöhetett, a kommunisták (KKE) pedig jó előre jelezték, hogy nem fogják támogatni, a jobboldali Független Görögökkel (ANEL) sikerült megegyeznie, akik 13 mandátumot hoznak a kormánynak. Az erősen nacionalista párttal szinte egyetlen közös pontja van a Szirizának, ez pedig a megszorítások ellenzése.
A nemzetközi pénzügyi mentőprogramokhoz kapcsolódó reformok folytatását várják a következő görög kormánytól a német kormánypár-tok. Angela Merkel kancellár szóvivője útján jelezte, elvárja az új görög kormánytól, hogy intézkedéseivel támogassa a megkezdődött gazdasági fellendülést, ami maga után vonja, hogy teljesítenie kell az ország eddig vállalt kötelezettségeit a gazdasági reformok végrehajtására és a költségvetési szigor fenntartására. Az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz hétfő reggel azt nyilatkozta, hogy éjszaka hosszan beszélt telefonon a Sziriza vezetőjével, aki szerinte „reálpolitikus, és nagyon pontosan tudja, hogy kompromisszumokat kell kötnie”.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója tegnap az euróövezet belső szabályaira hivatkozva elmondta: kész tárgyalni az új görög kormánnyal a strukturális reformok programjáról, de az államadósság leírás útján történő csökkentését elutasítja. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke szerint egyelőre nem lehet szó a görög adósság újratárgyalásáról, az államadósság fenntarthatóságára legfeljebb szükség esetén, csak a mentőcsomag jelenlegi, ötödik felülvizsgálatának lezárultát követően lehet visszatérni. Az Európai Központi Bank (EKB) nem egyezhet bele a tulajdonában álló görög államkötvények restrukturálásába, az új athéni kormánynak törlesztenie kell adósságát, és legfőképpen nem szabad egyoldalú lépéseket tennie – jelentette ki Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának francia tagja. „Tárgyalhatunk a módozatokról, az adósság átütemezéséről, de az vitán felül áll, hogy Görögországnak tiszteletben kell tartania a monetáris unió szabályait, mert lehetetlen alapjaiban megváltoztatni a dolgokat” – jelentette ki Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter.
Jannisz Varufakisz, a Sziriza pénzügyminiszter-jelöltje a BBC-nek adott nyilatkozatával sietett megnyugtatni a csak „grexitként” emlegetett, euróövezetből való kilépéstől aggódókat, hogy nincs napirenden a kérdés.
„Harcos nép a görög”, de nem lép ki az eurózónából
2 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója
- Miként reagált a pénzpiac a választási eredményre, várható-e feszültség?
– Kétségtelen, hogy monetáris és költségvetési összhangra lenne szükség, ez egyelőre még várat magára. Igen, továbbra is lesz feszültség az Európai Unió és a görögök között. Mi, elemzők számítunk is erre. Az árfolyamok is ingadozhatnak, mint ahogyan az eredmények hatására a választás éjszakáján az euró gyengült, a forint is némileg, de átütő hatásokkal véleményem szerint nem kell most számolni. Sőt, a későbbiekben erősödést is elképzelhetőnek tartok. Az ingadozás pontos időzítését és mértékét senki sem tudja megjósolni. A pénzpiac Görögországgal kapcsolatban már „edzett”, de a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásuk elengedhetetlen. Csakúgy, mint a többi tagországgal, az EU-val és az eurózónával is. Tudomásul kell venniük, csupán önállóan nem találhatnak megoldást. Nincs is.
– Mennyire veszik komolyan Görögország állandó fenyegetését, az euróövezetből való kilépést?
– Szó nincs arról, hogy ezt valóban megtennék. Harcos nép, persze, hogy fenyegetnek a mentőcsomagjuk érdekében, és követelnek is. Ha mégis meglépnék, beláthatatlan következményei lennének elsősorban rájuk nézve, „hátszél nélkül” nehezen boldogulnak. Ezt ők is tudják.
- Görögország követeléseitől a többi, hasonló helyzetben lévő ország mennyire kaphat vérszemet?
- A spanyolok, portugálok, olaszok szintén követelhetnének adósságmentést. Ez azonban még nem rea-litás, de az lehet. Az EU-s periféria és a „mag” közötti ellentétekről beszélünk. Tudomásul kell venni és be kell látni, az Európai Központi Bank senkit sem preferál, noha nem ártana némi támogatás a perifériaországok kötvénypiacának sem.
- A piac mennyire fogadja felkészülten ezeket a külső ingereket?
- Ha túl sokan félnek, akkor az bizonyos szempontból azért kedvező, mert óvatosabbak a mozgások. Fontos hét lesz nem csak a görögök miatt: jön az amerikai jegybank kamatdöntése is. Előbb-utóbb szigorítanak, ami újabb ingadozás táptalaja lehet. Ám nem szabad megfeledkezni az ukrán konfliktusról, így az oroszokról sem. De ha a befektetők óvatosabbak, az rövid távon jó hatással bír. Amikor majd semmi nem indokolja, na akkor jön a meglepetés, ahogy lenni szokott. (BG)
Vélemények
„Demokratikus pofon” az uniónak
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: A görög nép demokratikus választáson döntött arról, hogy milyen jövőt szán országának, általános hozzáállásunk, hogy tiszteletben tartjuk más ország polgárainak demokratikus döntését. Bízom benne, hogy a lehető legrövidebb időn belül hatékony, pragmatikus együttműködés alakul ki Görögország új kormányával, tekintettel arra, hogy vannak olyan fontos nemzetközi kihívások, amelyeket közösen kell kezelni.
Francois Hollande francia államfő: Franciaország kiáll Görögország mellett ebben a fontos időszakban. A Sziriza győzelme után a párbeszédnek és a tárgyalásoknak ahhoz kell vezetniük, hogy Görögország utat találjon a stabilitás és növekedés felé.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke: Az Európai Unió a válság első napjától fogva a görögök mellett áll, és továbbra is eltökélten támogatja az országot a kilábalás, a fenntartható pályára állítás érdekében.
David Cameron brit kormányfő: A görög választások bizonytalanságot keltenek majd Európában. Emiatt kell Nagy-Britanniának ragaszkodnia a saját tervéhez, biztonságot teremteni belföldön.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter: A Sziriza győzelme hozzájárulhat a rugalmasság térnyeréséhez Európában. Hónapok óta elkeseredett harc dúl a megszorítások és a rugalmasság politikája között.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke: A fenntartható munkahelyteremtés és növekedés előmozdítása, a felelős fiskális politika fenntartása közös kihívás az Európai Unióban. Az Európai Bizottság készen áll, hogy továbbra is támogassa Görögországot ezeknek a céloknak az elérésében.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke: A görög nép hatalmas demokratikus pofont kevert le az EU-nak. Akik azt gondolják, hogy az unió megjavítható, tévednek, és felelősséggel viseltetnek az elvesztegetett időért.
Oda a reformfolyamat Athén miatt
Az euró tizenegy éve nem tapasztalt rekordmélységbe jutott hétfőn hajnalban a dollárral szemben a választási eredmények hatására. Közép-európai idő szerint tegnap 0 óra 50 perckor egy euró 1,1098 dollárt ért az EBS devizakereskedelmi platformon, amire utoljára 2003 szeptemberében volt példa. Hétfőn napközben az euró erősödésnek indult. A radikális baloldali győzelem hatására meredek drágulásnak indult tegnap délután Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása. Szakértők szerint a választások eredménye komolyan veszélyeztetheti a reformfolyamatot az euróövezet más gazdaságaiban is. (BG)