Cinkelt migránskártyák

Szijjártó (jobbra) ciprusi kollégájával, Nikosz Hrisztodulidesszel Brüsszelben (Fotó: MTI - KKM - Mitko Sztojcsev)

Választ vár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Filippo Granditól, az ENSZ menekültügyi főbiztosától és Dimitrisz Avramopulosztól, az EB migrációügyi biztosától arra, hogy hány név nélküli bankkártyát osztottak ki illegális bevándorlóknak, mekkora összeget biztosítottak és milyen forrásból, illetve közvetlenül vagy különböző civil szervezeteken keresztül bonyolították-e le a programot. A tárcavezető erről tegnap beszélt az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében. Szijjártó szerint a név nélküli bankkártyák osztása „borzasztó veszélyes manőver”, nehezíti a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcot, de tökéletesen illeszkedik az ENSZ globális migrációs csomagja által képviselt megközelítésbe. Szijjártó szerint „több a soknál”, hogy miközben hazánk eddig csaknem egymilliárd eurót költött déli határának védelmére, a nyugat-balkáni útvonalra érkező migránsok egy része ilyen kártyákat kap.

A tárcavezetőt megkérdezték Angela Merkel kijelentéséről, amely szerint 2015-ben a magyar kormány kérte Bécstől és Berlintől, hogy segítségképpen fogadjanak be menekülteket. Szijjártó ezt nem kívánta kommentálni, mondván, „a német belpolitika turbulens időszakában van”, és „születnek mindenféle nyilatkozatok”.

A Brexitről szóló megbeszélések kapcsán elmondta, reális esély van arra, hogy a magyar kormány célkitűzései teljesüljenek a folyamatban. A kormánynak négy fontos célja volt: a tisztességes megállapodás tető alá hozása a kilépés feltételeiről, a szoros gazdasági kapcsolatok megőrzése, az együttműködés fenntartása a biztonság terén, illetve a szigetországban élő magyar állampolgárok szerzett jogainak garantálása.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó elmondta, hogy Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő egy Macedóniával szomszédos ország magyar külképviseletén jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, onnan pedig Gruevszki „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt”.

„Magyarország számára Macedónia támogatása nem párt- vagy kormányszimpátia kérdése”, Gruevszki ügye pedig nem politikai, hanem jogi természetű – fogalmazott.

A CEU-val kapcsolatban Szijjártó azt felelte, hogy a kormány egyelőre nem látja bizonyítottnak, hogy az intézmény valóban oktatási tevékenységet folytat az Egyesült Államokban, és nem tud róla, hogy előkészületben lenne a felhatalmazás arra, hogy felsőoktatási megállapodást írjon alá.

A Brexit-ügyi ülés után a külügyi tanácskozáson a tárcavezető tájékoztatása szerint Ukrajna is szóba került. Szijjártó közölte: mivel Kijev részéről nem történt előrehaladás, hazánk továbbra is blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság ülését, de a grúz és az ukrán külügyminiszter meghívását a NATO külügyi csúcsára nem akadályozza meg.

„Az Európai Unió és az ENSZ szakosított szervezetei még mindig úgy gondolják, hogy a migráció feltétlenül pozitív dolog, ezért továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több migráns érkezhessen Európa területére” – hangsúlyozta lapunknak Kovács István (képünkön), az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a bevándorlóknak juttatott névtelen bankkártyák, valamint a humanitárius vízumnak nevezett migránsvízum ügyében. Figyelmeztetett, hogy a migránskártyák – amelyek azt a célt szolgálnák, hogy Görögország területén tartsák az újonnan érkezőket, és átláthatóságot eredményezzenek –, követhetetlenül vándorolnak kézről kézre az egész Balkán területén, az így szerzett pénz sorsa pedig áttekinthetetlen: az embercsempészet finanszírozásáról a terroristák kiadásainak fedezéséig bármire felhasználható. „A humani­tárius vízum újabb meghívólevél lenne az Európába készülő milliók számára, mert megintcsak azt üzenné, hogy jöjjenek csak, valahogy majd úgyis megoldjuk” – hangsúlyozta. Kovács megjegyezte: az az Európai Parlament, amely csalással szavazta meg a Sargentini-jelentést, most a migránsvízum kapcsán értelmezné „rugalmasan” a szabályokat: bár a képviselők szabályszerűen elvetették a javaslatot, a dokumentum újra a testület elé kerülhet. „Tulajdonképpen addig szavaztatnak, amíg nekik tetsző végeredmény nem születik” – tette hozzá. (ŐM)