Külföld

Cél a gazdasági érdekérvényesítés

Szijjártó Péter szerint hazánknak két lábon kell állnia, a keleti nyitás mellett az európai és az amerikai piacra is figyelni kell

Minden érintett bizottság támogatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri kinevezését. Meghallgatásán a magyar gazdasági érdekek érvényesítését hangsúlyozta.

Szijjártó Péter 20140922
Szijjártó Péter meghallgatásán ambiciózus célokat állított a magyar külpolitika elé, a diplomatáktól is dinamizmust vár (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Országgyűlés külügyi, Európa-ügyi, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága szombat reggel együttes ülésén hallgatta meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium eddigi parlamenti államtitkárát. Szijjártó Pétert előző nap jelölte a tárca élére Orbán Viktor kormányfő, miután Navracsics Tibor lemondott a tisztségről, hogy október elsején esedékes uniós biztosi meghallgatására koncentrálhasson.

Szijjártó szerint a magyar külpolitika elsődleges célja, hogy érvényt szerezzen hazánk gazdasági érdekeinek, ám ez nem jelenti a klasszikus diplomácia elhanyagolását, hiszen annak hibátlan elvégzésére alapozzák a három legfontosabb célkitűzést. Mint mondta, az uniós tagállamok között Magyarországnak mihamarabb elsővé kell válnia az export GDP-hez mért aránya és az iparnak a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása tekintetében, valamint a közép-európai régió élére kell törnie az egy főre jutó külföldi közvetlen működő tőke szempontjából. „Ehhez új külpiaci lehetőségek szükségesek, új munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani Magyarországra, és segíteni kell a magyar vállalati sikereket a külpiacokon” – magyarázta Szijjártó.

A jelölt szerint a kiszolgáltatottság ellen „két lábra kell állítani” a magyar exportot, s dinamikusan növelni kell a magyar jelenlétet a külpiacokon, és beruházásokat kell az országba vonzani, de emellett továbbra is figyelni kell az uniós és az amerikai piacra is.

Egyelőre ki vagyunk szolgáltatva a nagyvállalatoknak Szijjártó szerint, mivel ma a multik adják a hazai export túlnyomó részét, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) viszont csak a tizenöt százalékát. Mint mondta, ma kétezer-ötszáz–háromezer exportképes magyar kkv van, és ezek számát a jövőben tizenkétezerre szeretnék emelni. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a külgazdaságot ösztönző gazdasági vegyes bizottságokra – jelenleg ötvenkét ilyen működik. Az eddig megkötött ötven stratégiai megállapodással kapcsolatban úgy fogalmazott: az a céljuk, hogy olyan helyzetbe hozzák a vállalatok magyarországi vezetőit, hogy ha újabb befektetésekről határoz a cégük, ők a lehető legjobb eséllyel érvelhessenek, hogy hazánk mellett döntsenek. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg tizennégy országban működtet kereskedőházat, és tizenhárom területi iroda létrehozását tervezik a Kárpát-medencében. A minisztérium átszervezésével kapcsolatban elmondta, az Eximbank a magyar vállalatok segítése érdekében még bátrabb hitelezési stratégiát követ, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt átalakítva létrehozták a Nemzeti Befektetési Ügynökséget, amelynek feladata a beruházásösztönzés.

Szijjártó szerint az Európai Unió számára nem jó stratégia a bezárkózás, ezért hazánk támogatja a bővítést és a Nyugat-Balkán integrációjának felgyorsítását. „A keleti partnerségi kezdeményezést is folytatni kell az ésszerűség alapján, nem általános perspektívát, hanem országspecifikus programokat kell kínálni” – fogalmazott. A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy a magyar diplomáciának gyorsan kell reagálnia a támadásokra.

Expozéját követően Szijjártót egy órán keresztül kérdezték a képviselők, s közel annyi ideig is válaszolt nekik. Többen felvetették a paksi bővítés ügyét, amelyet a miniszterjelölt a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének nevezett. Az ellenzéki képviselők a DK-s Oláh Lajoson kívül rendre kritikusan nyilatkoztak a keleti nyitásról, Szijjártó ezzel kapcsolatban elismételte, hogy Magyarország érdeke az, hogy két lábon álljon.

A jelöltet hosszasan faggatta Szelényi Zsuzsanna (Együtt–PM), aki egyébként egyik bizottságnak sem tagja, és külön engedéllyel vett részt a meghallgatáson. Felhozta a baltás gyilkos kiadatásának ügyét, amivel kapcsolatban Szijjártó újra elmondta, hogy minden lépésben a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően jártak el. Szelényi idézte Bill Clintonnak a magyar kormányfőt érintő kritikus megjegyzéseit is, amire az államtitkár úgy fogalmazott: a volt amerikai elnököt „alaposan átverték”, és inkább azoktól a vállalatvezetőktől kellett volna tájékozódnia, akiknek cége jelen van hazánkban. A jobbikos Bana Tibornak az unióval folytatott vitákat érintő kérdésére Szijjártó megerősítette, hogy felvállalják a konfliktusokat, amikor kell, más esetekben pedig megegyeznek. A tallinni magyar nagykövetség bezárását a szocialista Kiss László mellett a külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt is említette, a jelölt szerint egyebek mellett ezt a kérdést is érdemes újra átgondolni.

Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság három nem ellenében öt igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága egy nem ellenében hat igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak egy nem ellenében hat igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig tíz igen szavazattal támogatta.