Külföld
Cameron elvenné a bevándorlók szociális juttatásait
Még megéri Nagy-Britanniában dolgozni
A Sunday Times értesülése szerint David Cameron konzervatív kabinete a tanulmány javaslata alapján arra készül, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást.
A jelenlegi rendszer szerint egy brit minimálbérért dolgozó spanyol munkavállaló a juttatásokkal együtt átlagosan 76 fonttal (29 ezer forinttal) keres többet az otthoni minimálbérnél, a juttatások nélkül azonban már veszteséges lenne számára a munkavállalás a szigetországban. Még nagyobb bérelőnyhöz jutnak a kelet-európaiak: egy lengyel hetente átlagosan 176 fonttal (68 ezer forinttal) többet keres, mint otthon, a juttatások nélkül ez a felére csökkenne. A Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is az alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez – fejtette ki a Sunday Timesnak Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője.
A lap úgy tudja, Cameron a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti. Az uniós bevándorlás, vagy legalábbis a számukra elérhető szociális juttatások korlátozása központi téma az Egyesült Királyságban, amióta év elején lejárt a román és bolgár állampolgárok munkavállalásának átmeneti korlátozása. Mindazonáltal több elemzés is rámutatott, hogy a külföldiek többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit kivesznek onnan. A kormányzó Konzervatív Párton ugyanakkor egyre nagyobb a nyomás hiszen az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) az EP-választások megnyerése után nemrég megszerezte első két mandátumát a brit parlamentben.
A jelenlegi rendszer szerint egy brit minimálbérért dolgozó spanyol munkavállaló a juttatásokkal együtt átlagosan 76 fonttal (29 ezer forinttal) keres többet az otthoni minimálbérnél, a juttatások nélkül azonban már veszteséges lenne számára a munkavállalás a szigetországban. Még nagyobb bérelőnyhöz jutnak a kelet-európaiak: egy lengyel hetente átlagosan 176 fonttal (68 ezer forinttal) többet keres, mint otthon, a juttatások nélkül ez a felére csökkenne. A Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is az alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez – fejtette ki a Sunday Timesnak Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője.
A lap úgy tudja, Cameron a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti. Az uniós bevándorlás, vagy legalábbis a számukra elérhető szociális juttatások korlátozása központi téma az Egyesült Királyságban, amióta év elején lejárt a román és bolgár állampolgárok munkavállalásának átmeneti korlátozása. Mindazonáltal több elemzés is rámutatott, hogy a külföldiek többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit kivesznek onnan. A kormányzó Konzervatív Párton ugyanakkor egyre nagyobb a nyomás hiszen az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) az EP-választások megnyerése után nemrég megszerezte első két mandátumát a brit parlamentben.