Bulgária sem csatlakozik az ENSZ migrációs csomagjához

"Az ENSZ globális migrációs csomagjához való csatlakozás elutasítását irányozza elő az a döntés, amelyet a parlamenti frakciók részvételével a viták összegzéseként és a kormány álláspontjának figyelembevételével a koalíciós tanácsban elfogadtak" - közölte Cvetanov.

Az országot tavaly május óta a GERB és a nacionalista Egyesült Hazafiak szövetség koalíciója kormányozza, Bojko Boriszov miniszterelnök vezetésével.

Az Egyesült Hazafiak erősen ellenzi a migrációs paktumot, mondván, hogy az sérti a bolgár nemzeti érdekeket.

A bolgár parlament szerdán tárgyalja a kérdést. A kormánykoalíciónak csak hajszálnyi többsége van 122 képviselővel a 240 tagú törvényhozásban.

A bolgár kormány szigorú politikát folytat az Európába irányuló illegális bevándorlással szemben. A balkáni ország szögesdrót kerítést húzott a Törökországgal közös határán a migrációs hullám feltartóztatására.

Az ENSZ migrációs csomagjának szövegéről a világszervezet tagországai idén júliusban egyeztek meg. Deklarált célja a bevándorlás biztonságossá és legálissá tétele. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlók védelme, integrálásuk a fogadó országukba, illetve a saját országukba való visszajuttatásuk.

Az egyezményt - hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról - a tervek szerint decemberben fogadják el az ENSZ marokkói csúcstalálkozóján. Az elfogadás folyamatából időközben kilépett az Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria és Magyarország, és a távozást mérlegeli több más ország, köztük Lengyelország is.Az észt külügy az ENSZ migrációs csomagjának támogatására szólított fel, egy ellenzéki párt viszont aláírásokat gyűjt ellene

Az észt külügyi tárca az ENSZ migrációs csomagjának támogatására hívott fel hétfőn, miközben az egyik ellenzéki párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megakadályozza Észtország csatlakozását az egyezményhez.

Sven Mikser külügyminiszter a paktumot a nemzetközi migrációs folyamatok rendezettebbé tétele irányába tett lépésként jellemezte.

"Közös érdekünket szolgálja, hogy a migráció kiinduló, tranzit- és célországai között a nemzetközi migráció irányítása tekintetében az egységes elvekben és álláspontokban megállapodás szülessen, hogy az biztonságos és rendezett legyen, és összhangban álljon a törvényekkel" - húzta alá Sven Mikser. "Az ENSZ globális migrációs csomagjának kidolgozása során elért megállapodás határozott lépést jelent a helyes irányba" - vélekedett a miniszter.

A globális migrációs csomag alapelveit a nap folyamán Sven Mikser Urmas Reinsalu igazságügy-miniszter társaságában a parlament külügyi bizottságában fogja támogatólag ismertetni.

Az ellenzéki Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) ezzel szemben bejelentette: aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy megakadályozza Észtország csatlakozását a globális migrációs csomaghoz.

"A marrákesi megállapodás a nemzetállamok háta mögött szőtt összeesküvés, amely az alkotmányos rend ellenében a migráció célországává igyekszik tenni minket. Ez a nemzetállamok felszámolására és a multikulturalizmus terjesztésére irányuló program " - hangoztatta Martin Helme, az EKRE alelnöke.

A petíció kezdeményezői december 1-jéig mintegy tízezer aláírásra számítanak.

Kersti Kaljulaid észt elnök vasárnap bejelentette: lehet, hogy nem vesz részt az ENSZ december 10-11-i marokkói csúcstalálkozóján, ahol a tervek szerint elfogadják a hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló egyezményt. Ezt azzal indokolta, hogy az észt kormányban nincs egyetértés a kérdésről.

Az ENSZ migrációs csomagjának szövegéről a világszervezet tagországai idén júliusban egyeztek meg. Deklarált célja a bevándorlás biztonságossá és legálissá tétele. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlók védelme, integrálásuk a fogadó országukba, illetve a saját országukba való visszajuttatásuk.

A Süddeutsche Zeitung című lap rendezvényén kiemelte: a csomag elfogadási folyamatából kilépő tagállamok nem tették volna meg ezt a lépést, ha döntéshozóik "elolvasták volna" a tervezett megállapodás szövegét.

Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy "a populistáknak nincs programjuk, csak egy hosszú listájuk vádaskodásokkal". Mint mondta, a populisták csak megnevezik a problémákat, aki viszont meg is akarja oldani a gondokat, annak nem szabad "bornírt nacionalizmusukat és stupid populizmusukat" követni.

Jean-Claude Juncker kiemelte: "ha a klasszikus pártok elkezdik ugyanazt szajkózni, mint a populisták és nacionalisták, akkor az emberek a populistákra szavaznak, azokra, akik elutasítanak mindent, ami nem olyan, mint ők maguk és nem kedvelnek senkit, aki máshonnan származik".

A konzervatív luxemburgi politikus elmondta, nem bánja, hogy 2019. november 1-jével véget ér bizottsági elnöki megbízatása, amelynek ideje alatt számos területen jelentősen javult az Európai Unió helyzete. 

Mint mondta, amikor édesapja a második világháború után hazaért a szovjet hadifogságból, megfogadta, hogy soha többé nem panaszkodik. Az utóbbi évek fejlődése révén az EU-ban sincs sok ok panaszkodásra, hiszen továbbra is Európa a legjobban élhető, "legszebb hely" az egész világon, és "ezt Európán kívül mindenki tudja" - fogalmazott  Jean-Claude Juncker.

A Süddeutsche Zeitung Gazdasági csúcstalálkozó című konferenciáját megnyitó beszédében rámutatott, hogy az általa vezetett bizottság tevékenységének ideje alatt - 2014. november 1-je óta - valamennyi tagállamban beindult a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság történelmi csúcsra, 73 százalékra emelkedett és létrejött 14 millió új munkahely.

Kiemelte: a brüsszeli testület vezetőjeként azt az alapelvet követte, hogy a bizottságnak "nem kell mindenbe beleütnie az orrát", hanem csak a közösség egésze számára, az EU "szuverenitását" tekintve fontos ügyekkel kell foglalkoznia. Ilyen például a kereskedelempolitika, amelyben szintén komoly eredményeket ért el Brüsszel, hiszen sikerült szabadkereskedelmi megállapodást köti Kanadával, Japánnal és Vietnammal.

A kereskedelempolitika jelentőségéről szólva kiemelte: minden egyes milliárd eurónyi termék vagy szolgáltatás, amelyet a közösség a határain túl értékesít - exportál -, 14 ezer munkahelyet teremt az EU-ban.

Hozzátette: Donald Trump amerikai elnökkel folytatott washingtoni tárgyalásán sikerült elérnie, hogy ne robbanjon ki "kereskedelmi háború" az Egyesült Államok és az EU között. Azonban megegyezésük csak az év végéig érvényes, ezért a bizottság minden lehetséges szinten tárgyalásokat folytat az amerikai kormányzattal egy hosszabb távú megállapodásról.

Jean-Claude Juncker arról is szólt, hogy nehéz kihívások várnak az EU-ra. Ezt jelzi a többi között, hogy a 20. század elején a világ lakosságának 25 százaléka Európában élt, most viszont már csak 7 százalék ez az arány és az évszázad végére 4 százalékra süllyed, és míg jelenleg az EU a világ összesített hazai össztermékének (GDP) 25 százalékát állítja elő, tíz év múlva ez az arány csak 18-20 százalék lesz, és alig néhány évtizeden belül egyetlen tagállam sem tartozik majd a világ hét legnagyobb gazdasága közé.

Hangoztatta, hogy a gazdasági fejlődés folytatásához legfőképpen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területére kell összpontosítani. A védelempolitikában el kell mélyíteni az integrációt - tette hozzá, elfogadhatatlannak nevezve, hogy míg az Egyesült Államok hadserege 40-nél kevesebb fegyverrendszert használ, az EU-tagállamok hadseregei 140 különböző fegyverrendszerre támaszkodva működnek. Át kell alakítani a külpolitikai döntéshozatalt is, az EU cselekvőképessége érdekében szakítani kell azzal, hogy csak valamennyi tagállam egyetértésével határoznak külpolitikai kérdésekben.