Brüsszelnek is kínos az Altus-ügy

Konstruktívnak és előremutatónak értékelte Lázár János az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatójával, Walter Deffaával folytatott tegnapi egyeztetését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben magyar újságíróknak elmondta, látogatásának legfőbb célja az volt, hogy minél előbb megállapodásra jusson a 663 milliárd forintnyi, jelenleg nem folyósított uniós forrás kifizetéséről.

Lázár öt felfüggesztésről, köztük az uniós pénzből finanszírozott útépítésekkel kapcsolatos, úgynevezett aszfaltügyről számolt be. Mint mondta, a százszázalékos uniós forráslehívás érdekében ha nincs más lehetőség, a magyar kormány hajlandó elfogadni a bizottság javaslatát a korrek­ciók nagyságrendjére, még akkor is, ha ez a magyar javaslat felülvizsgálatával jár. Az aszfaltügyben tett 25 százalékos korrekciós javaslat kapcsán a kormány meghallgatást kért, amire még nem került sor. Hangsúlyozta, utóbbi kivételével a vitás kérdéseket még ebben a hónapban szeretné lezárni.

Lázár János elmondta, Deffaával beszélt a magyar közbeszerzési törvényről is, amelyet háromkörös egyeztetés előzött meg az Európai Bizottsággal. Hozzátette, a törvény az új uniós irányelvet figyelembe véve kerül megalkotásra, s véleménye szerint növelni fogja az átláthatóságot, valamint Brüsszel számára is garancia, hogy a 2007–2013-as időszak tanulságait levonva korrektebb módon fogja hazánk elkölteni az európai adófizetők pénzét. A miniszter beszámolt a pályázati intézményrendszer átalakításáról is, mint mondta, a cél a mindenki számára érthető döntési mechanizmus.

Az Altus-ügyben Lázár szerint nem közeledtek az álláspontok. Szerinte az uniós pályázatot elnyerő cég tulajdonosa, Gyurcsány Ferenc a bizottságot is kellemetlen helyzetbe hozta. Mint mondta, a magyar kormány számára elfogadhatatlan ez a szerződés, és kérik ennek a döntésnek a felülvizsgálatát, illetve a dokumentumokba való betekintést – ez utóbbit Deffaa egyelőre nem tette lehetővé. „Úgy tudom, hogy ezeknek az adatoknak és információknak a megismeréséhez minden választópolgárnak, így a kormánynak is joga kell legyen” – hangsúlyozta Lázár, hozzátéve, bízik abban, hogy a bizottság, amely annyira kényesen ügyel az uniós pénzek magyarországi felhasználására, magával szemben sem alkalmaz kevésbé szigorú szabályokat. „Az első kifizetett eurócenttel tiltott pártfinanszírozás valósul meg” – fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy az Altus tulajdonosa Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi parlamenti képviselő, aki bizonyítottan jelentős pénzügyi támogatást nyújt az általa vezetett Demokratikus Koalíciónak. „Ha az Altusnak adnak pénzt, akkor Gyurcsány Ferencnek adnak pénzt, ha neki adnak pénzt, a DK-nak adnak támogatást” – emelte ki. A miniszter szerint a bizottság nem volt elég körültekintő, amikor megkötötte a szerződést az Altus Zrt.-vel, hanem beérte azzal, hogy elfogadta a cég saját nyilatkozatát arról, hogy az összeférhetetlenség nem áll fenn. A főigazgató Lázár elmondása szerint visszautasította a kormány nevében megfogalmazott vádakat. A miniszter szerint a konfliktust csak Gyurcsány Ferenc oldhatja fel azzal, ha az ország érdekében visszalép a megbízástól. „Az ügy alkalmas arra, hogy megmérgezze az egyébként konstruktív és nagyon hasznos együttműködést a regionális főigazgatósággal” – jegyezte meg.

Demokráciaféltő tanácskozás

A Magyarországi Európa Társaság workshopján arról beszélgettek kedden az Európai Parlament brüsszeli épületében, hogy mit tehet az EU, ha egy tagállam „megsérti a liberális demokrácia európai értékeit és szabályait”. Az eseményen a magyarországi helyzettel kapcsolatban felszólalt mások mellett Jávor Benedek, az Együtt–PM EP-képviselője, Rui Tavares, a hazánkat elmarasztaló, sokat bírált brüsszeli jelentés szerzője, valamint Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász is.