Brüsszeli eljárás hazánk ellen

A testület kifogásolta, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. Aggályosnak nevezték egyebek mellett azt is, hogy hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit.

A mostani uniós szabályozás alkalmatlan a migráció kezelésére, Brüsszel mégis ezen életszerűtlen szabályok betartását akarja Magyarországra kényszeríteni – reagált a Fidesz–KNDP európai parlamenti képviselőcsoportja. Az illegális bevándorlók, és esetlegesen közöttük beszivárgó terroristák gyors visszafordítása nélkül Európa újabb kockázatot vállal – írták. Az EB a lehető legnagyobb szívességet teszi a magyar kormánynak, mivel utóbbi fél érdeke, hogy az Európai Bíróságig vigye az ügyet – válaszolta megkeresésünkre az Alapjogokért Központ. Az elemzőintézet szerint azt a tagállamot akarják most pellengérre állítani, amelyik őszintén, még idejében szembenézett a migrációs problémával, és a szabályok betartásával védte a külső határt. Az EB nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek.