Brüsszelben a jogot megelőzte a politika Schöpflin szerint

A fideszes EP-képviselő felvetette, hogy Brüsszel miért volt viszonylag elnéző Magyarországgal szemben, és miért nyúl a mechanizmushoz Lengyelország esetében. Schöpflin szerint a párbeszéd és az esetleges kötelezettségszegési eljárások bizonyára elegendők lettek volna Varsó esetében, s rámutatott, hogy hiába kérte a lengyel kormány a Velencei Bizottság véleményét, az EB nem várta meg a válaszukat. Jean-Claude Juncker „bizottsága politikainak kiáltotta ki magát, és úgy látszik, a politika elsőbbséget élvez a jogi eljárásokkal szemben” – írta a politikus. Schöpflin figyelmeztetett, hogy a jogállamisági mechanizmus politikai célú felhasználása ellenállást szül, és az euroszkeptikusokat erősíti, a következményei kontraproduktívak Brüsszelre nézve. A képviselő kitért arra is, hogy miközben a bizottság finoman szólva is óvatosan fogadja be a jogalkotásra vonatkozó polgári kezdeményezéseket – jó példa erre a Jog a Vízhez kezdeményezés –, addig rábólintott a Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikkelyében foglalt eljárást követelő Ébredj Európa kezdeményezésre. Schöpflin szerint világosan el kell választani a jogi és politikai tényezőket, és felvetette azt is, hogy a bizottság talán pont a lengyel ügyben túlzóan és elfogultan tájékoztató média nyomása miatt határozott úgy, ahogy.

Lengyelország-szerte több ezren tüntettek a kormány ellen. A fővárosban felszólalt a magyar netadó elleni tüntetésről ismert Gulyás Balázs is, aki szerint a lengyel kormány „Orbán Viktort akarja követni”, az az út azonban „az autokrácia, a gazdasági lemaradás, a középosztály leszakadása és a növekvő szegénység felé vezet”.

A Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adta át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Stanislaw Dziwisz bíborosnak, Krakkó érsekének vasárnap a dél-lengyelországi városban. A miniszter kijelentette: a lengyelek mindig számíthatnak Magyarországra, ahogy a magyarok is mindig számíthattak a lengyelekre.