Brüsszel nem mond le a kvótáról

Európába menetelnek. Migránsok a szicíliai Augusta kikötőjében (Fotó: Reuters - Antonio Parrinello)

Az Európai Bizottság egyértelműen állást foglalt abban az értelmezési vitában, ami Jean-Claude Juncker bizottsági elnök múlt szerdai évértékelője, valamint a pozsonyi informális EU-csúcs után elindult. Margaritisz Szkínász bizottsági szóvivő tegnap közölte, hogy a testület nem áll el a kötelező kvótarendszerre vonatkozó tervektől, még ha egyesek így is értelmezték Juncker kijelentését, miszerint a szolidaritásnak szívből kell jönnie, nem lehet kierőszakolni. Hangsúlyozta, a luxemburgi politikus szavainak „nincsen köze a közösségi jog alkalmazásához, ami nem fakultatív”.

A hét végén Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő beszélt arról, hogy már nincs napirenden a kvóta az Európai Tanácsban. A két miniszterelnök után Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes is optimistán nyilatkozott a visegrádi álláspont érvényesülésének esélyeiről. A V4-ek a pozsonyi találkozón közös nyilatkozatot mutattak be, amiben a „rugalmas szolidaritást” javasolták. Ez annyit tesz, hogy a migráció kezelésében a tagállamok „maguk döntsenek hozzájárulásuk konkrét formájáról, figyelembe véve saját tapasztalatukat és lehetőségeiket”. „Emellett az összes menekültelosztási mechanizmusban való részvételnek önkéntesnek kell lennie” – áll a dokumentumban. Szymanski szerint az egyszeri menekültelosztási kvótáról „egyértelműen megállapítható, hogy nem működik, a tagállamok nem teljesítik a benne foglalt vállalásokat”. A lengyel politikus szerint az EU egy lépésre áll attól, hogy olyan megegyezésre jusson a válság kezeléséről, ami megfelelne a lengyel és a közép-európai elvárásoknak.

Szkínász a visegrádi javaslatcsomagra is reagált tegnap, úgy fogalmazott, a bizottság „feladata a nézeteltérések áthidalása, nem pedig a szakadékok elmélyítése a 27-ek közt, amelyekbe beletartoznak a négyek is”. A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság átfogó szemlélettel rendelkezik a menekültválság kezelésére. „Eredményeket szeretnénk látni” – tette hozzá.

„Az a tény, hogy a szlovák elnökség ideje alatt Pozsonyban tanácsülést tartottak, már önmagában hatalmas siker, a csúcs azonban nem változtatta meg a politikai aktorok bevándorlással kapcsolatos álláspontját: az unió számára még mindig a kényszerbetelepítés jelenti a migrációs válság megoldását” – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Felidézte, „a bizottság májusi javaslata értelmében egy felső határ nélküli, kvótákra épülő, állandó mechanizmus alapján kellene szétosztani a tagállamok között az Euró­pába érkezőket. Juncker békülékeny szavai mögött nincs politikai akarat, a bizottság máig sem vonta vissza a vonatkozó javaslatot”. „Ahhoz, hogy az új mechanizmus jogszabályi szintre emelkedjen, az Európai Parlamentnek és a miniszteri tanácsnak is támogatnia kellene azt. Az EP elvi támogatását már kifejezte, valószínűleg a konkrét javaslatot is támogatná. Fico szavaiból az következik, hogy a Tanácsban egyelőre nem tűzték napirendre a kérdést, emögött meghúzódhat a politikai konszenzus hiánya, de az is lehet, hogy mivel a soros elnökség dönt a tanácsi ülések napirendjéről, a szlovák miniszterelnök szavai azt jelentik, hogy elnöksége ideje alatt nem veszik napirendre a bizottság javaslatát” – magyarázta Kovács István.

Röviden
Megrajzolták az osztrák kerítés vonalát

- A szerb kormány tagjainak többsége támogatná, hogy Szerbia kerítést építsen Macedóniával és Bulgáriával közös határán, ám Aleksandar Vucic miniszterelnök továbbra is ellenzi a lépést. „Nem akarok falakat építeni. Ugyanakkor Szerbia nem lesz a menekültek parkolóhelye sem” – hangsúlyozta.

- Előkészületi munkálatok zajlanak az osztrák–magyar határon – mondta Helmut Greiner burgenlandi rendőrségi szóvivő az MTI-nek hétfőn, miután az osztrák hatóságok elkezdték kijelölni a kerítés nyomvonalát. Összesen 1,6 kilométer hosszúságban szúrnák le a karókat, azonban „építkezésről nincs szó”. „Nem lehet, hogy a nickelsdorfi határnál az autópályán ellenőrzik az áthaladókat, és pár méterrel arrébb korlátozás nélkül bejöhetnek emberek az országba” – mondta Greiner.

- Tavaly megduplázódott, így 1,65 millióra nőtt a menedékkérelmet benyújtók száma az OECD-országokban, amire a második világháború vége óta nem volt példa.

- „Nem Magyarország európai uniós tagságáról szól a népszavazás, az erről szóló híresztelések hamisak és megalapozatlanok” – mondta brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán kormányszóvivő. Hangsúlyozta, a magyar kormány „teljes mértékben elkötelezett” az EU és a közös értékek mellett, a referendum pedig a jogellenesen eldöntött és veszélyes kvótáról, továbbá Európa jövőjéről szól.