Brüsszel nem enged, elutasítja a külső menekülttáborokat

„Az Európai Bizottság nem tervezi menekülttáborok vagy menedékkérelmek befogadásával foglalkozó központok létrehozását az unió területén kívül” – közölte Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. Bertaud szerint a hatályos uniós szabályozások szerint az európai menekültjog iránti kérelem rendszere nem terjeszthető ki az unió határain kívülre. A szóvivő egy újságírói kérdésre reagált, amely arra vonatkozott, hogy Orbán Viktor többek között a tavaly szeptemberi bécsi migrációs csúcson is hangsúlyozta, hogy tenni kell Líbia stabilizálásáért, különben nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová vissza kellene vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat, hogy ott várják meg menekültjogi eljárásuk lefolytatását. Az unió biztonságára való tekintettel Orbán az EU területén kívüli hotspotok, menekültközpontok kialakítását javasolta az Európai Bizottság elé terjesztett Schengen 2.0 tervében is. Javaslata mellé állt mások mellett Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is. A néppárti politikus több alkalommal az „ausztrál modell” átvételét szorgalmazta, amelynek része, hogy a menedékkérőket szigeteken helyezik el.

Ezen az állásponton van Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter is, aki a Kuriernak tegnap azt nyilatkozta, az unión kívül kell menekültközpontokat létrehozni, és korlátozni kell az uniós országokba érkező menekültek számát. „A jövőben kizárólag ezekben a központokban lehetne emberi jogi és uniós feltételeknek megfelelő menedékkérelmi eljárásokat folytatni” – magyarázta a szociáldemokrata politikus, aki szerint így megakadályozhatnák az embercsempészetet, ugyanakkor lehetővé tennék a valódi menekültek legális beutazását.

A határainkat illegálisan senki sem lépheti át, és Brüsszel a magyarok akaratával ellentétesen senkit sem telepíthet be Magyarországra – nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke. Úgy fogalmazott: a kormány továbbra is ellenáll a kettős nyomásnak. A magyar kormány álláspontja változatlan: Európa külső határainak megvédésére és olyan EU-n kívüli gyűjtőpontok létrehozására van szükség, ahol el lehet dönteni, ki jöhet be Európába és ki nem – mutatott rá. Hozzátette: ha ilyenek már lettek volna korábban, a berlini merénylő jó eséllyel sosem jut be Európába, mert már a saját hazájában is összetűzésbe került a törvénnyel. Menczer Tamás hangsúlyozta: az európai biztonsági helyzet nem javult, inkább romlott az elmúlt időben.

Röviden
Megdőlt a migránsrekord Belgiumban

- Németországhoz hasonlóan Ausztria is azt tervezi, hogy továbbra is életben tartja határain az ideiglenes jelleggel bevezetett ellenőrzéseket – derül ki abból a pénteken megjelent nyilatkozatból, amelyet Wolfgang Sobotka belügyminiszter adott a Die Welt című német napilapnak. A berlini karácsonyi vásáron a múlt hónapban kamionnal elkövetett merényletet követően Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt mondta, hogy szándéka szerint még hosszú ideig megmarad a német határok ellenőrzése február után is. Az Európai Unió egyelőre február közepéig engedélyezte a tagországok közti határellenőrzések ideiglenes visszaállítását.

- Rekordszámú, több mint tizenkétezer menekültstátusz iránti kérelmet hagyott jóvá Belgium tavaly – írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap pénteken. A lap birtokába került információk szerint 2014-ben 4805, 2015-ben 6757, 2016-ban pedig 12 197 menekültstátusz iránti kérelmet fogadott el Belgium. A legtöbb, 5436 újonnan érkező menekült szíriai, 2742 iraki és 769 szomáliai állampolgár volt. A belga hatóságok mintegy 22 200 menekültügyi eljárásban hoztak döntést, ami harmincszázalékos emelkedést jelent az előző év csaknem 17 ezres adatához képest. 2015-ben 44 760 menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be Belgiumban, 2016-ban viszont csak 18 710-et.

- Kétharmadával csökkent a Földközi-tengeren az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók száma 2016-ban az előző évhez képest. Tavaly összesen 364 ezren értek partot az olasz és a görög szigeteken – közölte pénteki értékelésében az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex. A jelentésben arról számoltak be, hogy a migránsok számának meredek esése jórészt az EU és Törökország között létrejött migrációs egyezménynek, valamint a nyugat-balkáni országok megerősített határvédelmének tulajdonítható: az Égei-tengeren Görögországba érkezők száma 79 százalékkal 182 500-ra csökkent, többségük szíriai, afgán és iraki állampolgár.

Ragaszkodnak a bajorok a felső korláthoz

„Hűek maradunk fő törekvésünkhöz, az emberek biztonságának szavatolásához” – hangsúlyozta Gerda Hasselfeldt, az Angela Merkel német kancellár pártjával, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) szövetséges bajor Keresztényszocialista Unió (CSU) Bundestag-frakcióvezetője a bajorországi Seeon kolostorban tartott háromnapos tanácskozásuk végén. Kifejtette, továbbra is a terrorizmus elleni küzdelmet, a belbiztonság erősítését és a menekültplafon szorgalmazását tekintik fő súlypontoknak a 2017 őszén tartandó szövetségi parlamenti választások előtt. Hangsúlyozta, az ülésen megerősítették, hogy a CSU kitart az évente befogadható menekültek számának felső határa mellett. A Horst Seehofer pártelnök által szorgalmazott kétszázezres „plafont” ugyanakkor Merkel elutasítja. A pénteki Bild is arról írt, hogy az uniópártok nem egyeztek meg, a közös szakértői szintű javaslatot ugyanis Seehofer és Merkel is elutasítja. A javaslat „rugalmas plafonról” szól, amely alapján az előző év adatait figyelembe véve vizsgálnák felül évente a plafont.

„Az európai ember áll támadás alatt, az európai ember szabadsága és életformája. Mindez a
hétköznapjaink biztonságát fenyegeti. Nem tehetjük meg, hogy nem nézünk vele szembe. Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A politikai korrektség már nem nyújt védelmet a kegyetlen barbársággal szemben. (...) Új politika kell. Európának új véderőművekre és stabilizátorokra van szüksége ahhoz, hogy megakadályozza a biztonságát fenyegető rengéseket és mozgásokat. (...) A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.” – Orbán Viktor 2015. január 11-én, a kormány- és államfők párizsi menetén

Európa 2015-től
Megszaporodtak a támadások

2015. január 7. – Két felfegyverzett terrorista tizenegy embert mészárolt le a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztőségében. Két nappal később egy párizsi kóser boltban ejtettek túszokat, négy emberrel végeztek.

2015. október 31. – Az Iszlám Állam merénylete nyomán 224 emberrel a fedélzetén lezuhant egy orosz utasszállító gép, amely Sarm es-Sejkből tartott Szentpétervárra.

2015. november 13. – Párizsban összesen 130 halálos áldozatot követelt az Iszlám Állam dzsihadistáinak összehangolt támadássorozata.

2016. március 22. – Brüsszelben, a Zaventem repülőtéren kettős robbantást, majd a Maelbeek metróállomáson újabb robbantást követtek el. Az összehangolt merényleteknek harmincegy halálos áldozatuk volt, a támadást az Iszlám Állam vállalta.

2016. június 13. – A franciaországi Magnanville-ben egy Iszlám Államnak hűséget fogadott férfi halálra késelte a helyi rendőrparancsnokot, s megölte annak feleségét is.

2016. július 14. – Az Iszlám Állam tunéziai híve kamionnal hajtott Nizzában a francia nemzeti ünnep miatt összegyűlt tömegbe, nyolcvanhat embert gázolt halálra.

2016. július 18. – Németországban egy tizenhét éves afgán elkövető egy Würzburgba tartó vonaton rátámadt az utasokra, majd a szerelvényről leszállva baltával, késsel megsebesített öt embert.

2016. július 22. – Egy 18 éves iráni–német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával.

2016. július 24. – Egy 27 éves szíriai férfi – akinek menedékkérelmét elutasították – felrobbantotta magát az ansbachi fesztivál közelében, a férfi életét vesztette, tizenöten pedig megsebesültek. Ez volt az első németországi terrorcselekmény, amelyet magára vállalt az Iszlám Állam.

2016. július 26. – Átvágta egy idős pap torkát a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray templomában az Iszlám Állam két híve.

2016. december 19. – Az Iszlám Állam tunéziai terroristája kamionnal a tömegbe hajtott a berlini karácsonyi vásáron, tizenkét emberrel végzett.

Graffiti emlékeztet Ahmed Merabetre Párizsban
A rendőr áldozat emléke