Brüsszel még mindig az állandó áttelepítési rendszert erőlteti

Tavaly májusban ideiglenes menekültelosztási rendszert terjesztett elő az Európai Bizottság (EB), javaslatuk arra irányult, hogy húszezer menekültet kell befogadniuk a tagállamoknak 2017-ig bezárólag. Az Európai Bizottság már akkor úgy tervezte, hogy ha a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács elfogadja a javaslatot, akkor tavaly év végéig kidolgoznak egy automatikus elosztási rendszert. A magyar kormány elutasította a kvótarendszert, s több tagállam is felül akarta vizsgáltatni a számára kijelölt menekültek számát. A kvótát ellenezték mások mellett a visegrádi országok is.

Júniusban a tagállami vezetők megállapodtak, hogy két év alatt negyvenezer menekültet helyeznek át Görögországból és Olaszországból. Júliusban az uniós belügyminiszterek már arról egyeztek meg, hogy 54 ezer menekültet osztanak el egymás között a tagállamok önkéntes alapon. Magyarország volt az egyetlen, amely jelezte, egyetlen menekültet sem szeretne befogadni, mivel – noha hazánk terheltségét akkor még nem ismerték el Brüsszelben – szintén frontországnak számít. A nyári migrációs egyeztetéseken nem volt konszenzus arról, hogy milyen jellegű legyen a kvótarendszer, ám többnyire önkéntességről volt szó.

Szeptemberben az Európai Bizottság további százhúszezer menekült befogadására kérte a tagállamokat. Ekkor már – ahogyan azt Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is egyértelműsítette – kötelező kvótákról volt szó. Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon súlyos migrációs helyzet alakult ki, a brüsszeli testület azt javasolta, hogy Olaszország és Görögország mellett hazánktól is vállaljanak át több mint ötvenezer menekültet.

Az Európai Parlament szeptemberben megszavazta, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól – a korábbi negyvenezer főn kívül – az elkövetkező két év alatt százhúszezer menekültet vállaljon át tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam. A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok – például természeti katasztrófa – miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe.

A kötelező kvóta ellen határozottan felszólaltak a visegrádi országok és mások mellett Románia is. A korábbi, pénzbeli hozzájárulásról szóló „kiskapu” után Brüsszel bekeményített, Jean-Claude Juncker, az EB elnöke felvetette, hogy a strukturális támogatások megvonásával gyakoroljanak nyomást a kvótát ellenző országokra, a javaslatot akkor Berlinből is támogatták. Szeptember második felében a kötelező kvótáról szóló indítványt az uniós belügyminiszterek is megszavazták. A visegrádi országok között csalódást keltett, hogy a jobbközép-liberális Polgári Platform vezette – később leváltott – varsói kormány, ígéretével szemben mégis igent mondott a kvótára. Magyarország és Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordult a kvótadöntés miatt.

Idén áprilisban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arra panaszkodott, hogy alig néhány tagállam tartja be az önkéntes befogadás felté-teleit. Az Európai Bizottság idén tavaszi javaslatai uniós áttelepítési rendszerről, „méltányossági korrekciós mechanizmusról”, valamint „elosztási kulcson alapuló új rendszerről” szólnak, azaz a tagállamok tiltakozása ellenére továbbra is napirenden van egy állandó kvóta bevezetése. Az Európai Bizottság május elején javaslatot terjesztett be arról, hogy menekültenként kétszázötvenezer eurós szolidaritási bírság sújtsa a menekülteket nem befogadó államokat.

A Magyarországra érkező illegális migránsok száma

2011-ben 11 703 fő
2013-ban 30 611 fő
2014-ben 40 181 fő
2015. január–június: 60 089 fő
2015. június 23.: Magyarország felfüggeszti az illegális bevándorlók visszafogadását más EU-s országokból
2015. július 31-ig 100 067 fő
Augusztus 19-ig 150 424 fő
2015. augusztus 31-én elkészült a műszaki határzár első szakasza
A magyar kormány 2015. szeptember 14-én lezárta Röszkénél a déli határt
Szeptember 30-ig 300 159 fő
A horvát határszakaszt október 17-én zárta le Magyarország
Október 31-ig 399 878 fő
December 20-ig 400 440 fő

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2015-ben 1 005 504 menekült érkezett Európába

2016. januártól május közepéig 11 711 fő próbálkozott illegális határátlépéssel Magyarország schengeni külső határain

„A legnagyobb menekülthullámról van szó a második világháború óta” – áll a Nemzetközi Migrációs Szervezet 2015-ös jelentésében

(Forrás: MTI, MH-gyűjtés, IOM, ORFK)