Külföld
Bratuseknek szocialista utódja lehet
Egyre valószínűbb, hogy nem tud november elsején hivatalba lépni az új Európai Bizottság, Navracsics portfóliója is bizonytalan
Alenka Bratusek, az új Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős szlovén alelnökjelöltje már szerda reggel is tudhatta, hogy az aznap esti szakbizottsági szavazáson nagyot fog bukni, mégis cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a megaláztatást megelőzendő, maga mondott le. Miután 112 nem és 13 igen szavazat mellett alkalmatlannak titulálták az alelnökségre, a volt szlovén kormányfő csütörtökön mégis lemondott a jelöltségről. Ezt Jean-Claude Juncker megválasztott EB-elnök jelentette be, közleményében tiszteletre méltónak nevezte Bratusek döntését. A bizottságok döntése hivatalosan nem megkerülhetetlen vétó ugyan, de ahogy Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető fogalmazott: már csak jogilag jelölt, politikailag elutasították.
Nem tudni, hogy igazak voltak-e azok a meg nem erősített pletykák, hogy Bratusek második esélyt kért a bizottságoktól szerdán, az mindenesetre biztos, hogy végül nem kapott. Gyakorlatilag csak a liberális ALDE frakció tagjai álltak ki mellette, a szociáldemokraták (S & D) és a néppártiak (EPP) „nagykoalícióban” utasították el. Ezzel már megerősítést látszott nyerni az előző napi híresztelés, miszerint alku köttetett a két nagy frakció között: amennyiben az EPP a baloldal mellé áll Bratusek elutasításában, akkor ők nem szavazzák le az olajipari érdekeltségei miatt támadott spanyol klíma- és energiabiztos-jelöltet, Miguel Arias Canetét, a néppártiak pedig cserébe támogatják a szintén problémás francia pénzügyi és gazdasági biztosjelöltet, a szocialista Pierre Moscovicit. Mások mellett ezek a sokat támadott jelöltek is gond nélkül „túlélték” a szerda esti meghallgatást.
Bratusek utódlására több lehetőség is felmerült, a legvalószínűbbnek sokan a szociáldemokrata EP-képviselőt, Tanja Fajont tartották. Tegnap Gianni Pittella úgy fogalmazott: Fajon jelölése magától értetődik, hiszen egyrészt ő is rajta volt azon a háromneves listán, amit a szlovén kormány küldött Junckernek, másrészt pedig van tapasztalata az uniós politizálásban, ugyanis 2009-óta EP-képviselő, jelenleg az alapjogi (LIBE) szakbizottság tagja. Nem mellesleg pedig – bár ezt Pittella már nem tette hozzá – jelölésével megmarad a nők aránya a bizottságban, az S & D frakció pedig még erőteljesebben fogja képviseltetni magát a testületben. Manfred Weber néppárti frakcióvezető is hangot adott abbéli véleményének, hogy Fajon tökéletes jelölt lenne Bratusek helyére.
Minden valószínűség szerint azonban Fajon nem kaphatja meg egy az egyben elődje helyét, hanem Juncker kénytelen lesz bizonyos mértékben átrendezni a portfóliókat. Fajon először is tárcát cserélhet a közlekedésért felelős szlovák Maros Sevcoviccsal. Könnyen elképzelhető azonban egy olyan forgatókönyv is, amely alapján megkapja Navracsics Tibortól az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági tárcát (aminek utóbbi területét más pletykák szerint a magyar jelölt jó eséllyel elveszti), az energiauniós alelnökség Sevcovichoz kerül, akitől pedig megkapja a közlekedést hazánk jelöltje.
A jelek szerint borulni fog a bizottság megalakulásának eddigi menetrendje, a meghallgatásokat értékelni hivatott szakbizottsági elnöki ülést például áttették a jövő hétre. Ráadásul a fentiek alapján legalább két meghallgatásra is szükség lehet, tehát egyre inkább úgy tűnik, hogy nem lesz tartható az a terv, hogy az EP 22-én szavaz a teljes kollégiumról, amely november elsején hivatalba lép.