Külföld
Botrány az Európa Tanácsban
Korrupciós ügy rongálja a közgyűlés hírnevét
Független, külső vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, hogy átvilágítsák a testület működését, és felgöngyölítsék azt a korrupciós ügyet, amelyben több képviselő is érintett lehet. A független vizsgálótestület feladata az lenne, hogy fényt derítsen a rejtett gyakorlatokra, amelyek elősegíthetik az intézményen belüli korrupciót és javaslatot tegyen olyan intézkedésekre is, amelyek segítenek visszaállítani a közgyűlés iránti bizalmat. Ennek érdekében az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportját is be kívánják vonni.
A La Libre Belgique belga napilap úgy tudja, hogy Pedro Agramunt, a parlamenti közgyűlés elnöke is érintett lehet abban a korrupciós ügyben, amelyben Azerbajdzsán kétmillió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről. A közgyűlés eljárási szabályzatokért felelős bizottsága nyilatkozatában hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy igazak-e a korrupciós vádak, azok veszélyeztetik a közgyűlés hírnevét és minden egyes tagjának szavahihetőségét. Szorgalmazták, hogy az Európa Tanács elnöksége a legnagyobb gondossággal járjon el, hogy vége szakadjon a közgyűlést érő kritikákat tápláló spekulációknak, a világ legnagyobb etikai testülete működésének javítása és hitelének visszaállítása érdekében.
A közgyűlésben tegnap az „új generációs” szabadkereskedelmi megállapodásokról és a nemzetközi beruházásvédelmi rendszerekről szóló jelentéseket vitattak meg. Magyar részről az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton szólalt fel. Lapunknak elmondta, önmagában is nagyra értékelendő, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások évtizedes vitájában végre az Európa Tanács elé kerül két ennyire kiegyensúlyozott és kritikus jelentés, miközben korábban az egyezményeknek csak a pozitív hatásairól beszéltek. Hangsúlyozta, az ezekhez kapcsolódó beruházásvédelmi rendszerek terén üdvös változások történtek, ám az új mechanizmusra sincs semmi szükség az Egyesült Államokkal kötendő TTIP és a Kanadával kötött CETA esetében, hiszen ezen országok, mind pedig az uniós tagállamok szofisztikált jogszabályi háttérrel és stabil jogállami berendezkedéssel rendelkeznek.
A La Libre Belgique belga napilap úgy tudja, hogy Pedro Agramunt, a parlamenti közgyűlés elnöke is érintett lehet abban a korrupciós ügyben, amelyben Azerbajdzsán kétmillió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről. A közgyűlés eljárási szabályzatokért felelős bizottsága nyilatkozatában hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy igazak-e a korrupciós vádak, azok veszélyeztetik a közgyűlés hírnevét és minden egyes tagjának szavahihetőségét. Szorgalmazták, hogy az Európa Tanács elnöksége a legnagyobb gondossággal járjon el, hogy vége szakadjon a közgyűlést érő kritikákat tápláló spekulációknak, a világ legnagyobb etikai testülete működésének javítása és hitelének visszaállítása érdekében.
A közgyűlésben tegnap az „új generációs” szabadkereskedelmi megállapodásokról és a nemzetközi beruházásvédelmi rendszerekről szóló jelentéseket vitattak meg. Magyar részről az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton szólalt fel. Lapunknak elmondta, önmagában is nagyra értékelendő, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások évtizedes vitájában végre az Európa Tanács elé kerül két ennyire kiegyensúlyozott és kritikus jelentés, miközben korábban az egyezményeknek csak a pozitív hatásairól beszéltek. Hangsúlyozta, az ezekhez kapcsolódó beruházásvédelmi rendszerek terén üdvös változások történtek, ám az új mechanizmusra sincs semmi szükség az Egyesült Államokkal kötendő TTIP és a Kanadával kötött CETA esetében, hiszen ezen országok, mind pedig az uniós tagállamok szofisztikált jogszabályi háttérrel és stabil jogállami berendezkedéssel rendelkeznek.