Külföld
Botrány a százéves csata miatt
Kisebb hangsúlyt kaphat a közoktatásban a „verduni vérszivattyú”, a francia nemzeti büszkeség egyik alapköve
Komoly szakmai és politikai vitát váltott ki a verduni csata állítólagos törlése a francia nemzeti tantervből. A francia nemzeti tantervet érintő döntés alapján a The Telegraph brit lap szerint az oktatási minisztérium legfrissebb hivatalos közlönye ejtette Verdunt a csaták listájáról, amit a következő tanévre állítottak össze az iskoláknak. Az első világháború egyik legbrutálisabb, hónapokig tartó ütközete valóban kikerült az oktatandó csaták közül. A mintegy 700 ezer katona halálával vagy sebesülésével járó ütközetsorozatban a németek és a franciák csaptak össze 1916 februárjától december 18-ig. A döntés kiötlői ehelyett a somme-i csata oktatását találták fontosnak, ahol egymillióan estek el vagy sebesültek meg, és ahol a franciák a britekkel közösen harcoltak a németek ellen.
Mint lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő elmondta: alapvető változás megy végbe a francia közoktatásban, amelynek a történelemtanításnál része, hogy tematikus, projektszerű módszerek helyett a világháború esetében például kronologikus módon veszik végig az eseményeket. Verdunt biztosan nem hagyja ki egy lelkiismeretes történelemtanár sem – tette hozzá – hiszen anélkül számos esemény érthetetlen lenne a francia történelemben, kicsit úgy, mintha a török háborúk magyarországi eseményeit a mohácsi csata nélkül akarná valaki tanítani. Ugyanakkor a hazafias neveltetés, bár még mindig hangsúlyos a francia oktatásban, kérdés, hogy milyen sikeres. Az – véli a szakértő –, hogy Emmanuel Macron elnök bevezetné – a sorkatonaság helyett – a kötelező polgári szolgálat intézményét, könnyen lehet annak is a jele, hogy a nemzeti büszkeség átadása egyre kevésbé megy zökkenőmentesen.
A döntés mindenesetre kiverte a biztosítékot a konzervatív–jobboldali körökben, sőt konzervatív katonatisztek is tiltakoztak az átalakítás ellen. Jean Rottner, a Grand Est régió jobbközép elnöke óvatosan fogalmazva azt mondta, hogy „a verduni csata oktatásának mellőzése hiba”. S nemcsak a százéves ütközet miatt az, hanem mert valóban szimbólum a csata dátuma: Rottner ennek alátámasztásaképpen egy 1984-ben készült képet is bemutatott, amin François Mitterrand és Helmuth Kohl kézfogással üdvözlik egymást egy verduni megemlékezés során. A csata „egyszerre jelképezi a Németország és Franciaország közti törésvonalakat, valamint a két nemzet megbékélését” – tette hozzá.
A Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen azt mondta: „A kormány megfosztja a franciákat dicső múltjuktól, és lábbal tiporja katonáink legnagyobb áldozatát.”
Mások éppen csillapítani próbáltak: az oktatási miniszter, Jean-Michel Blanquer arról beszélt, hogy bár külön nem említik, de tanítani fogják az üzközetet, s ezt erősítette meg Christine Guimonnet, a történelem- és földrajztanárok egyesületének elnöke. A lényeg mindenesetre valószínűleg majd úgyis a gyakorlatban dől el.
Mint lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő elmondta: alapvető változás megy végbe a francia közoktatásban, amelynek a történelemtanításnál része, hogy tematikus, projektszerű módszerek helyett a világháború esetében például kronologikus módon veszik végig az eseményeket. Verdunt biztosan nem hagyja ki egy lelkiismeretes történelemtanár sem – tette hozzá – hiszen anélkül számos esemény érthetetlen lenne a francia történelemben, kicsit úgy, mintha a török háborúk magyarországi eseményeit a mohácsi csata nélkül akarná valaki tanítani. Ugyanakkor a hazafias neveltetés, bár még mindig hangsúlyos a francia oktatásban, kérdés, hogy milyen sikeres. Az – véli a szakértő –, hogy Emmanuel Macron elnök bevezetné – a sorkatonaság helyett – a kötelező polgári szolgálat intézményét, könnyen lehet annak is a jele, hogy a nemzeti büszkeség átadása egyre kevésbé megy zökkenőmentesen.
A döntés mindenesetre kiverte a biztosítékot a konzervatív–jobboldali körökben, sőt konzervatív katonatisztek is tiltakoztak az átalakítás ellen. Jean Rottner, a Grand Est régió jobbközép elnöke óvatosan fogalmazva azt mondta, hogy „a verduni csata oktatásának mellőzése hiba”. S nemcsak a százéves ütközet miatt az, hanem mert valóban szimbólum a csata dátuma: Rottner ennek alátámasztásaképpen egy 1984-ben készült képet is bemutatott, amin François Mitterrand és Helmuth Kohl kézfogással üdvözlik egymást egy verduni megemlékezés során. A csata „egyszerre jelképezi a Németország és Franciaország közti törésvonalakat, valamint a két nemzet megbékélését” – tette hozzá.
A Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen azt mondta: „A kormány megfosztja a franciákat dicső múltjuktól, és lábbal tiporja katonáink legnagyobb áldozatát.”
Mások éppen csillapítani próbáltak: az oktatási miniszter, Jean-Michel Blanquer arról beszélt, hogy bár külön nem említik, de tanítani fogják az üzközetet, s ezt erősítette meg Christine Guimonnet, a történelem- és földrajztanárok egyesületének elnöke. A lényeg mindenesetre valószínűleg majd úgyis a gyakorlatban dől el.