Botrány Svédországban

Napok óta tele van a svédországi média a Stockholm és Budapest közti diplomáciai vitával, ami azután pattant ki, hogy Annika Strandhäll szociális ügyekért felelős miniszter a harmincas évek Németországához hasonlította a magyar családvédelmi akciótervet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a megnyilatkozást, a budapesti svéd nagykövetet bekérették a minisztériumba, Novák Katalin családügyi államtitkár pedig – elsőként lapunk szombati számában megjelent – levélben szólította fel bocsánatkérésre Strandhällt. Novák levele még aznap megjelent a konzervatív Fria Tider honlapján, a hasonló beállítottságú Nya Tider pedig vezércikkben bírálta a magyar kormány családpolitikáját nácizó svéd minisztert és baloldali újságírókat.

A három, kormánypárti és liberális család által birtokolt svéd mainstream médiában egyáltalán nincsenek jobboldali, konzervatív hangok, az ilyen médiumok – a Nya Tider, a Fria Tider, a Nyheter Idag vagy a Samhällsnytt – alternatívnak számítanak, noha olvasottságuk már rég a „hagyományos” sajtóéval vetekszik. Niclas Trouvé nagykövet bekéretéséről szombaton számolt be a TT svéd hírügynökség, a híradását pedig átvette lényegében a teljes svéd országos és helyi média.

Az Aftonbladet – ahol megjelent az a nácizós publicisztika, amelyet Strandhäll múlt héten helyeslően a Twitteren megosztott – szintén beszámolt Novák Katalin leveléről és a budapesti eseményekről. A napilapnak a svéd külügy azt írta, a magyar és a svéd kormány merőben elté­rően látja a nők jogait és a családpolitikát. A Nyheter Idag úgy fogalmazott, „nemzetközi botrányt” kavart Strandhäll.

A közösségi médiában a hozzászólások döntő többsége a magyar családpolitika mellett állt ki, többen pedig felemlegették, hogy míg Strandhäll a magyar kormányt sértette meg, addig Margot Wallström külügyminiszter pedig Izraelben nem kívánatos személy, Palesztinával kapcsolatos álláspontja miatt.

Hamis vádak és propaganda

Ahhoz képest, hogy a holland médiában „24 órás mozgósítás” folyik az Orbán-kormány ellen, kevés képviselő volt kíváncsi a hágai parlament EU-ügyi bizottságának csütörtöki, magyar és lengyel jogállamiságról szóló vitájára – mondta lapunknak Marácz László, az Amszterdami Egyetem tanára, aki felszólalt a magyar politikával szemben kritikus szakértők, valamint George Soros által támogatott „aktivisták” uralta vitában. Múlt héten a HVG.hu azt írta, hogy a bizottság megalapozott véleményt akart alkotni a magyar és lengyel helyzetről. Marácz szerint azonban ez „lehetetlen küldetés” nyelvtudás és történelmi ismeretek nélkül, a nyugati média folyamatos dezinformációs kampánya közepette. Jelezte: a meghallgatáson is elhangzott, hogy egy ilyen eljárás akár el is szigetelheti politikailag Hollandiát, a Sargentini-jelentéssel pedig ténybeli tévedései, s a benne tárgyalt elavult ügyek miatt „nem lehet komolyabb fórumon kiállni”. A meghallgatáson sikerült pár téves információt tisztáznia, de például az Amnesty International jogvédő szervezet részéről újra elhangzott a migránsokkal szembeni embertelen bánásmód vádja. (ŐM)