Külföld
Bosszúhadjáratra készülnek a gyurcsányisták az Európai Parlamentben
Fidesz–KDNP: A magyarországi baloldal az Európai Parlamentben akar elégtételt venni idei harmadik választási vereségéért
„A demokrácia, a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről” rendeznek vitát kedden este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. A döntést az EP frakcióvezetői hozták meg csütörtöki egyeztetésükön, az egyelőre csak előzetes napirendről szóló hivatalos közlemény szerint pedig az Európai Bizottság és az Európai Tanács olasz elnökségének képviselője is részt vesz a vitán.
A hazánkról szóló plenáris vitát már az előző, szeptemberi strasbourgi ülésen is felvetette a holland liberális Sophie in ’t Veld. Az ALDE frakcióhoz tartozó politikus javaslatát támogatták a zöldek (Greens), a néppárti frakció (EPP) részéről viszont Esteban González Pons EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy semmilyen új tény nem indokolja, hogy a kérdést a plénum elé vigyék, s ne csak az alapjogi (LIBE) bizottságban vitázzanak róla. A liberális javaslatot akkor a plénum leszavazta, másnap az ALDE frakció meghallgatást tartott, amelyen a magyar „civil szféra képviselői” számoltak be a hazai helyzetről, felszólalt Nun Attila az Autonómia Alapítvány, Kapronczay Stefánia a TASZ és Lydia Gall a Human Rights Watch képviseletében, valamint Mong Attila újságíró is.
Nemcsak az egyetlen magyar képviselővel sem rendelkező ALDE frakció, hanem a szociáldemokrata (S&D) képviselőcsoportban politizáló Molnár Csaba és Niedermüller Péter is szükségesnek talál egy hazánkról szóló vitát. A Demokratikus Koalíció két EP-képviselője hétfő estére hirdetett nyilvános meghallgatást Magyar médiatörvény – Veszélyben a szólásszabadság? címmel. A strasbourgi meghallgatás bevezetőjét Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiabiztosa tartja a meghívó szerint. Mások mellett felszólal Polyák Gábor médiajogász is, akinek friss tanulmányából Molnár Csaba idézett tegnap a Facebookon a meghívóhoz kapcsolódóan: Polyák szerint a magyar „médiapolitika tökéletesen illeszkedik a társadalmi sokszínűség felszámolására törekvő más lépések közé”.
Niedermüller a meghallgatást szeptemberben úgy hirdette meg, hogy szakértők és vezető politikusok is részt vesznek rajta. A meghallgatásra és a vitára egyébként nemcsak hogy a magyar nemzeti ünnep előtti napokban kerül sor, hanem éppen megelőzi az új Európai Bizottságról szóló szerdai szavazást is. Folyosói pletykák szerint Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági portfóliójából elvehetik az utóbbit, hogy az őt részben leszavazó szakbizottság baloldali többsége „megelégedjen”, de ez eddig nem történt meg.
„Az önkormányzati választásokon az idén már harmadik alkalommal szenvedett súlyos vereséget a magyar baloldal. Úgy látszik, semmit sem tanultak a múlt kudarcaiból. Ahogy eddig, most is európai szövetségeseikhez fordulnak azért, hogy az európai parlamenti színtéren igyekezzenek elégtételt venni” – fogalmazott tegnap közleményében a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja. Mint írták, a baloldaliaknak tudniuk kell, hogy „akárhányszor is támadják az EP-ben Magyarországot, a magyar választók döntését nem lehet felülírni sem Strasbourgban, sem Brüsszelben”. „A Fidesz–KDNP képviselői készen állnak arra, hogy ahogyan az elmúlt években, úgy a keddi plenáris vitán is kiálljanak a nemzeti érdekekért” – tették hozzá.
A liberális frakció már az előző plenáris ülésen is vitát szeretett volna tartani Magyarországról, szóval várható volt, hogy előbb-utóbb sor fog erre kerülni – nyilatkozta lapunknak Schöpflin György. A Fidesz-KNDP európai parlamenti képviselője szerint feltételezhetően a frakciók baloldali többsége szavazta le tegnap ebben a kérdésben a jobboldalt, amire mint mondta, már számtalan precedens volt. A liberálisoknak nagyon fontos ez a rendezvény – hangsúlyozta Schöpflin György, hozzátéve, hogy a Fidesz delegáció tagjai mindenképpen részt fognak venni a vitán, és számon kérik a tényeket a kritikusokon. A liberális és baloldali képviselőket ugyanakkor „a tények nem nagyon szokták érdekelni” – jegyezte meg.
A liberális és baloldali támadások dacára „az Európai Néppárt továbbra is teljes mértékben mellettünk áll” – erősítette meg lapunknak Deli Andor. A Fidesz-KDNP nemzeti listájának vajdasági képviselője kiemelte, hogy a magyar delegáció megkapott minden olyan fontos pozíciót, amelyre pályázott, hiszen Pelczné Gáll Ildikó az Európai Parlament egyik alelnöke, Szájer József pedig néppárti frakcióvezető-helyettes. Mint mondta, ez annak a jele, hogy az Európai Néppárt komoly partnerének tekinti a Fideszt. Az EP-képviselő tagja a parlament közlekedési (TRAN) szakbizottságának, amely hétfő este meghallgatja Violeta Bulc szlovén liberális biztosjelöltet, aki a szlovák Maros Sefcovic tárcáját kaphatja meg Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök szerdai döntése nyomán (a szociáldemokrata biztosjelölt pedig az energiaunióért felelős alelnöki székre pályázik). Deli Andor hangsúlyozta, a szlovén jelölt a néppárti képviselőktől objektív kérdésekre számíthat a meghallgatásán.
Feloszlatták az euroszkeptikus frakciót
Alig négy hónapot élt meg a brit Nigel Farage nevével fémjelzett Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció az Európai Parlamentben. Miután a lett Iveta Grigule csütörtökön kilépett a képviselőcsoportból, az euroszkeptikus frakció már nem felelt meg annak a követelménynek, hogy hét országból legyenek képviselői. Az EFDD fő erejét az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), valamint az olasz komikus Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) alkotta. Grigule döntésének hátteréről nem lehet biztosat tudni, folyosói pletykák szerint az EP vezetése győzhette meg a függetlenedésről egy delegációvezetői pozíció ígéretével, de azt is rebesgetik, hogy pártjának kormányzati szerepvállalása miatt lépett ki a „putyinistának” tartott Farage frakciójából. Az EFDD szétesése jó hír lehet a francia Nemzeti Frontnak, Marine Le Pen a saját frakciója megalakításához ugyanis több, Farage által „elhappolt” képviselőre is számított.