Külföld
Bíróság előtt a „provokálók”
Szimferopolba viszik a Kercsi-szorosnál elfogott ukrán hadihajók személyzetét az oroszok, Trumpnak „nem tetszenek” a történtek, Putyin provokációra panaszkodik
A várakozások ellenére csak Ukrajna egy, a szerintük Moszkva által veszélyeztetett részén vezetnek be hadiállapotot a kercsi incidens után. Az ukrán parlament azután döntött így Petro Porosenko elnök javaslatára, hogy vasárnap este a Kercsi-szoros közelében az oroszok három ukrán hadihajót elfoglaltak, huszonnégy főnyi személyzetét pedig elfogták – a köztévének nyilatkozó jogi szakértő szerint a tengerjoggal ellentétesen.
A ma délutántól december 26-ig tartó hadiállapot – ami Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája – szerint az érintett megyék közigazgatásának irányítását részben, harci cselekmények esetén teljesen a katonai adminisztráció veszi át. Korlátozhatók az állampolgári jogok, a munkaképes lakosságot munkaszolgálatra rendelhetik, katonákat szállásolhatnak be a lakossághoz, kijárási tilalmat vezethetnek be, megszüntethetik a határátlépéseket, betilthatnak minden gyülekezést.
Kijev és Moszkva természetesen továbbra is egymásra mutogat, az „orosz agresszió” és az „ukrán provokáció” narratívája csap össze a nyilvánosság előtt.
Tegnap az orosz kommunikáció indult be erőteljesen: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője aggasztónak nevezte a hadiállapot bevezetését, s közölte, Vlagyimir Putyin azért sem vette fel a kapcsolatot Porosenkóval, mert az orosz határőrizet „pacifikálta” az ukrán provokátorokat – az orosz biztonsági szolgálat pedig közölte, hogy az ukrán hadihajók Kijev parancsára, az ukrán biztonságiak irányítása alatt hatoltak be az orosz felségvizekre. Maria Zaharova külügyi szóvivő eközben az ENSZ–BT-t vádolta gyávasággal, mert a szervezet szerinte nem merte az orosz kérés alapján megvitatni az eseményeket.
Putyinnal Angela Merkel német kancellár is beszélt telefonon. Az orosz elnök kifejtette aggodalmait az ukrán hadiállapot miatt, s kérte a kancellárt, hogy óvja Kijevet a „meggondolatlan” lépésektől. Putyin szerint az újabb konfliktushelyzet „nyilvánvalóan” összefügg az ukrán elnökválasztási kampánnyal. A helyi orosz nagykövetség eközben felszólította Washingtont, hogy „fékezze meg védenceit”.
Amerikai részről Nikki Haley ENSZ-nagykövet és Mike Pompeo külügyminiszter után, akik elítélték az orosz lépést, Donald Trump óvatosabban fogalmazott. Az elnök rezidenciája kertjében csak annyit mondott, „nem tetszik neki”, ami Oroszország és Ukrajna között történik, s az európai vezetőkkel közösen dolgozik a megoldáson. Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök G20-csoportos szombati találkozójának egyébként, mint azt Peszkov tegnap ugyancsak közölte, nem lesz témája az orosz–ukrán konfliktus.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ugyanakkor párbeszédre szólította fel Moszkvát és Kijevet, rendkívül aggasztónak nevezve az eddigi fejleményeket. Hasonlóképpen vélekedett Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki közölte: Ankara azt akarja, hogy a Fekete-tenger a „béke tengere” legyen.
Brit–orosz incidens a Fekete-tengeren
A feszültség eszkalálódásával újabb éles helyzet volt a Fekete-tengernél, ezúttal orosz és brit résztvevőkkel. Az orosz légierő 17 vadászgépe repült rá a brit hadiflotta egyik hajójára, a HMS Duncanre. A Sky News híradása szerint azonban az incidens elsősorban az orosz gépekre volt veszélyes, s nem a NATO-flottát vezető hajóra: egyrészt, mert a Duncant 48 rakéta is védi, másrészt a briteknek csupán a radarrendszerük bevetésével is úgy megzavarhatták volna a vadászgépek jeleit, hogy azok le is zuhanhattak volna. A Duncant emellett kémkedő hajók is követték, amikor a szíriai vegyifegyverek elleni NATO-műveletben vett részt. (VZ)
Kiállunk Kijev szuverenitása mellett
Magyarország teljes mértékben kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ez mindig része volt a magyar külpolitikának, és marad a jövőben is – jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A külügyminiszter kiemelte: hazánk emellett kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő százötvenezer magyarra. Mint mondta, Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédságában lévő országok stabilak, erősek legyenek, és nyugodtak legyenek a körülmények. A tárcavezető hangsúlyozta: a tapasztalatok alapján csak egy forgatókönyv vezethet ki ebből a súlyos helyzetből, mégpedig az, ha felújítják és megerősítik a minszki négyek működését. (HSz)